KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/október
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Koltai Ágnes: A történelem fogságában Moszkva
• Gáti Péter: Mi, hatvanévesek Utószó
• Báron György: Csodatévők Vándorlások meséje
• Gazdag Gyula: Különleges kiadó Kék hegyek, avagy egy hihetetlen történet

• Nemes Nagy Ágnes: Rózsaszín feketével Fanny és Alexander
• Bikácsy Gergely: Madrid Nagykávéház Méhkas
ESZMECSERE
• Kovács András Bálint: A történetek állása

• Ardai Zoltán: Bohóc a gödörben Csak egy mozi
INDIA
• Zsugán István: Az ezer film országa Pesaro
• Vida János: Egy bengáli filmkrónikás Mrinal Sen és A közlegény
LÁTTUK MÉG
• Széky János: Az élet muzsikája
• Faragó Zsuzsa: Süsü, a sárkány
• Bérczes László: Álmodik az állatkert
• Tóth Péter Pál: Egy asszony, négy férfi
• Kabai József: Ring
• Magyar Judit: Átverés
• Hegyi Gyula: Fantom az éjszakában
• Schreiber László: Sophie választása
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Elszakadás? Kérdések egy Filmvilág-cikk ürügyén
• Szemadám György: Fantázia, dokumentum Ah, Amerika!
KRÓNIKA
• N. N.: Egri nyári egyetem
• N. N.: Nemzetközi Sportfilm Fesztivál

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Akit Bulldózernek hívtak

Lajta Gábor

 

Michele Lupo, akitől a közelmúltban a Seriff az égből, valamint A seriff és az idegenek című kozmikus bárgyúságokat láthattuk, most teljesen reális környezetbe, egy tengerparti kisvárosba helyezi a jóindulatú szakállas óriást, Bud Spencert. Bár ez a filmje sem remekmű, a maga nemében sem – sovány az alapötlet és szerkezeti aránytalanságok is gyöngítik –, mégis melegebb, derűsebb a korábban bemutatottaknál. Valamiképpen szellemesebb, emberközelibb egy jóízű szkanderezés a füstös matrózkocsmában, vagy egy mintaszerűen komponált öklözés az alvilági játékbarlangban, mint a gépi csodatrükkök, vagy az egzotikus panorámák. És ráadásul ez egyszer még az is bizonytalannak látszik, hogy hősünk győzni tud a végén...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6668