KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/november
• Reményi József Tamás: Nyomtalanul? A Tanítványok
• Greskovits Béla: Időutazás a jelenbe A Tanítványok
• Szabó Miklós: Egy nagy akció legendája A romantikus technokrácia távlatai és útvesztői
• Szántó Péter: Erdei capriccio Hóvirágünnep
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Fáber András: Erosz és Thanatosz A testi szerelem és az rőszakos halál képei
• N. N.: A bűn kitenyésztői és a mozi
• Szilágyi Ákos: Ölnek, ha nem ölelnek Székfoglaló beszéd a Gyilkossági Műértők Társasága előtt
• Lajta Gábor: Halálkalligráfia Szamurájok és karatézók a filmen
• Réz András: Armageddon a nappaliban
ESZMECSERE
• Györffy Miklós: Nem mesélni nem lehet

• Kézdi-Kovács Zsolt: Szerelmünk volt Hirosima Adalék a szinkron-vitához
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Végre vasárnap!
• Bársony Éva: Kunyhó a nádasban
• Csáki Judit: Az öltöztető
• Hegyi Gyula: Az elveszett frigyláda fosztogatói
• Harmat György: A házibuli folytatódik
• Ardai Zoltán: Gregory barátnője
• Vida János: Szerelem pasztellben
• Faragó Zsuzsa: Az utolsó szökés
• Mátyás Péter: Aranyeső Yuccában
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Vágyakozás – önismeretre Hazai jelkép

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Chucky átka

Bata Norbert

Curse of Chuky – amerikai, 2013. Rendezte: Don Mancini. Szereplők: Brad Dourif, Danielle Bisutti, A Martinez. Forgalmazó: UPI. 93 perc.

Visszatért Chucky, az eszelős fojtogató szelleme által megszállt játékbaba, a nyolcvanas évek horrortermésének egyik gyerektraumatizáló ikonja, hogy hatodszorra is megörvendeztesse – feltehetőleg egyre fogyatkozó – rajongótáborát. Chucky rémtettei legkivált az első részben (Gyerekjáték) sokkoltak; a negyedik tétel (Chucky menyasszonya) a széria fordulópontjaként az önismétlésnél is megalázóbb csapást tartogatott: a „posztmodern” „horror” „játékos” „önreflexivitásának” jegyében saját paródiájává züllesztette a jobb sorsra érdemes figurát. De csúsztunk ennél is lejjebb: a Hollywoodon is gúnyolódó Chucky ivadéka már-már a szappanopera-stíl felé kacsingatva látszott megadni a kegyelemdöfést a szériának. Az utóbbiért felelős Don Mancini – nem mellesleg, Chucky egyik szülőatyja! – afféle vezeklésképpen megpróbál visszakanyarodni a kezdetek hangütéséhez a friss felvonásban. A kellékek ígéretesek: jókora családi ház, viharos éjszaka, kényszerűen összesereglett kisebb embercsoport, köztük a megvezethető kisgyerekkel, aki Chucky célpontjává válik. A tempó azonban kínosan akadozó, a feszültségkeltés halovány, s a végére az is egyértelmű, hogy a Chucky átka kevésbé a parodisztikus megközelítés tagadása, mint inkább komolykodó felvezetésben előadott változata. Javít az összképen néhány vizuális ötlet (főképp a morbid vacsorajelenetben), a meglepetésszerű és pikáns szerelmi szál, továbbá a „régi ismerősök” (a széria korábbi kulcsszereplőinek) felbukkanása az epilógusban; egyikükkel a záró főcím utáni jelenetben találkozunk – ez minden rajongónak kötelező.

Extrák: semmi.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11675