KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/november
• Reményi József Tamás: Nyomtalanul? A Tanítványok
• Greskovits Béla: Időutazás a jelenbe A Tanítványok
• Szabó Miklós: Egy nagy akció legendája A romantikus technokrácia távlatai és útvesztői
• Szántó Péter: Erdei capriccio Hóvirágünnep
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Fáber András: Erosz és Thanatosz A testi szerelem és az rőszakos halál képei
• N. N.: A bűn kitenyésztői és a mozi
• Szilágyi Ákos: Ölnek, ha nem ölelnek Székfoglaló beszéd a Gyilkossági Műértők Társasága előtt
• Lajta Gábor: Halálkalligráfia Szamurájok és karatézók a filmen
• Réz András: Armageddon a nappaliban
ESZMECSERE
• Györffy Miklós: Nem mesélni nem lehet

• Kézdi-Kovács Zsolt: Szerelmünk volt Hirosima Adalék a szinkron-vitához
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Végre vasárnap!
• Bársony Éva: Kunyhó a nádasban
• Csáki Judit: Az öltöztető
• Hegyi Gyula: Az elveszett frigyláda fosztogatói
• Harmat György: A házibuli folytatódik
• Ardai Zoltán: Gregory barátnője
• Vida János: Szerelem pasztellben
• Faragó Zsuzsa: Az utolsó szökés
• Mátyás Péter: Aranyeső Yuccában
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Vágyakozás – önismeretre Hazai jelkép

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Emlékezz!

Nevelős Zoltán

Remember – kanadai-német, 2015. Rendezte: Atom Egoyan. Írta: Benjamin August. Kép: Paul Sarossy. Zene: Mychael Danna. Szereplők: Christopher Plummer (Guttman), Martin Landau (Max), Dean Norris (John), Jürgen Prochnow (Rudy), Kim Roberts (Paula). Gyártó: Serendipity Point Films / Egoli Tossell Film. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 94 perc.

 

Az álnéven bujkáló náci háborús bűnös utáni kutatás lerágott csontja adja a thriller-motort az első forgatókönyvét jegyző Benjamin August munkájához, amely egyben a nagyobb múltú, mint jelenű kanadai kultuszrendező, Atom Egoyan legújabb alkotása. Azonban ha ki akarunk emelni valakit az alkotók közül, érdemesebb a főszerepet alakító Christopher Plummert említeni, aki nyolcvanadik évén jócskán túl is hallatlanul aktív időszakát éli pályájának, ezúttal pedig különösen figyelemre méltó, ahogy egymaga viszi el vállán a filmet – noha színésztársai közt is kiválóságok sora (Martin Landau, Bruno Ganz, Jürgen Prochnow) bukkan fel. A színész egy amerikai idősek otthonának súlyos öregkori dementiában szenvedő lakóját, a 90 éves Zev Guttmant alakítja, aki erejét és képességeit azok végső határáig igénybe vevő feladatra vállalkozik. Lakótársa, az auschwitzi haláltábort hozzá hasonlóan túlélő Max levélben megírt utasításait követve elindul felkutatni azt az SS-tisztet, aki felelős családjaik meggyilkolásáért, hogy az igazságszolgáltatást a maga kezébe véve megölje. Fő akadály, hogy az adott néven négy különböző ember él Észak-Amerikában, őket sorban felkeresve kell Zevnek azonosítania a bűnöst.

Plummer alakításában megrozzant fizikai és mentális egészségű hőse elpusztíthatatlan életerővel halad az útján – a Mementót idéző módon a megbízólevelet újra és újra elővéve kell, hogy emlékeztesse magát, ki ő és milyen cél vezérli – egészen a sokkoló fordulatra kihegyezett befejezésig. Noha a nagy csavar hihetősége kérdéses, éppúgy része a film műfaji eszköztárának, mint például a Totál szívásból ismert Dean Norris nácihorror jelenete. A filmet inkább az teszi emlékezetessé, ahogy témáját kezeli, az öregkorral járó korlátok legyőzését. Plummer a nyugdíjas akcióhősök új típusát alkotta meg (referenciapont lehet a másik önbíráskodó aggastyán, Michael Caine Harry Brownja), aki csetlés-botlásával nem sajnálatunkat ébreszti fel, hanem olyan igazi izgalmakkal ajándékoz meg, amiért érdemes megnézni egy filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12807