KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/november
• Reményi József Tamás: Nyomtalanul? A Tanítványok
• Greskovits Béla: Időutazás a jelenbe A Tanítványok
• Szabó Miklós: Egy nagy akció legendája A romantikus technokrácia távlatai és útvesztői
• Szántó Péter: Erdei capriccio Hóvirágünnep
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Fáber András: Erosz és Thanatosz A testi szerelem és az rőszakos halál képei
• N. N.: A bűn kitenyésztői és a mozi
• Szilágyi Ákos: Ölnek, ha nem ölelnek Székfoglaló beszéd a Gyilkossági Műértők Társasága előtt
• Lajta Gábor: Halálkalligráfia Szamurájok és karatézók a filmen
• Réz András: Armageddon a nappaliban
ESZMECSERE
• Györffy Miklós: Nem mesélni nem lehet

• Kézdi-Kovács Zsolt: Szerelmünk volt Hirosima Adalék a szinkron-vitához
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Végre vasárnap!
• Bársony Éva: Kunyhó a nádasban
• Csáki Judit: Az öltöztető
• Hegyi Gyula: Az elveszett frigyláda fosztogatói
• Harmat György: A házibuli folytatódik
• Ardai Zoltán: Gregory barátnője
• Vida János: Szerelem pasztellben
• Faragó Zsuzsa: Az utolsó szökés
• Mátyás Péter: Aranyeső Yuccában
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Vágyakozás – önismeretre Hazai jelkép

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Pihenőidő

Palugyai István

Ez a film nem jobb és nem is rosszabb az utóbbi évek hasonló „vállalati” filmjeinél. Itt ugyan kotrógépekről van szó, ami akár kuriózum is lehetne. Sőt még az is elképzelhető, hogy egy ilyen masinákat gyártó cég ügyei némi társadalomrajzra is lehetőséget adnak, no persze csak akkor, ha épkézláb cselekményt adagolnak hozzá. Az pedig e filmben úgy el van rejtve, hogy csak a legnagyobb jószándékkal lehet megtalálni. A legfőbb izgalmat ennek megfelelően az új kotrógép vízrebocsátása, valamint a főszereplő – a gyár főmérnöke – fiának egyetemről való kimaradása okozza. Hogy ezeken kívül mi van még a filmben? Ismerős közhely-építőkockák, melyek számtalan korábbi történetből köszönnek vissza. Luxuskörnyezet és rossz házasság, popzene és Kis herceg, brigádösszetartás és anyaghiány, francia megrendelő és léha mérnöknő (aki egyébként reménytelenül szerelmes főnökébe), protekció az egyetemi felvételin és még sok más rém divatos mai sablon (talán csak szex nincs).

Baj csupán akkor van, ha kerek egészként akarjuk nézni e jeleneteket. Az ugyanis nem megy. Az istennek sem. És valószínűleg nem a néző hibájából. A látványnál maradva: a kamera színeket mutat ugyan, de filmes eszközökből ennyi „modernség” számára elég is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7699