KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/december
• Kovács András Bálint: Európa és Amerika között Wim Wenders Amerika-mitológiája; Párizs, Texas
• Klaniczay Gábor: Különös idegenség kerestetik Florida, a Paradicsom
• Zsugán István: A negyven-ötven kilós csomag beszélgetés Makk Károllyal
• Darvas Iván: Születésnapra
• Jelenits István: Múzeum, forgatókönyv-vázlat
• Pilinszky János: Múzeum Forgatókönyv-vázlat
• Koltai Ágnes: Boldogtalan zene Városbújócska
• Takács Ferenc: Szertartás és irónia Roman Polanski portréjához
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Bajor noteszlapok München
• Koltai Ágnes: Filmpohár Giffoni
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A mi családunk
• Bérczes László: Gyermekrablás a Palánk utcában
• Báron György: Szédülés
• Mátyás Péter: Az elefántember
• Zalán Vince: Nővérkék
• Vida János: A megkínzott ember mosolya
• Baló Júlia: Break
• Tóth Péter Pál: A tűz háborúja
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Az utolsó pillanatban Kortársak József Attiláról
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Kísérlet kísérletekkel A Balázs Béla Stúdió kiadványáról
POSTA
• Schlett István: Ezért távoztam
KRÓNIKA
• Antal István: Szabó-Sipos Tamás (1937–1985)

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A birsalma illata

Harmat György

Jugoszláviában, a második világháború idején az emberek többsége törvényszerűen vált, legalábbis érzelmi-ellenállóvá. A birsalma illata azt a tételt igazolja, hogy többféle út vezet az ellenálláshoz. Az apa, az ősi muzulmán erkölcs képviselője, akinek kezet csókolnak fiai; Musztafa fia, aki szórja a pénzt és orgiákat rendez náci barátaival; Ibrahim fia, a zsidó lányt rejtegető, tisztességes értelmiségi, bármennyire is különböző jellemű figurák, végül is fellázadnak a németek ellen. A filmet záró, szinte egy Shakespeare-tragédia befejezését parodizáló halálsorozat azonban eltúlzott, mértéket vesztett. A főszereplők hősi halottá magasztosulását nem éljük át igazán: a keleties egzotikum, a szép fényképezés ellenére sem eléggé erőteljesen eredeti alkotás a film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/11 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5684