KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/december
• Kovács András Bálint: Európa és Amerika között Wim Wenders Amerika-mitológiája; Párizs, Texas
• Klaniczay Gábor: Különös idegenség kerestetik Florida, a Paradicsom
• Zsugán István: A negyven-ötven kilós csomag beszélgetés Makk Károllyal
• Darvas Iván: Születésnapra
• Jelenits István: Múzeum, forgatókönyv-vázlat
• Pilinszky János: Múzeum Forgatókönyv-vázlat
• Koltai Ágnes: Boldogtalan zene Városbújócska
• Takács Ferenc: Szertartás és irónia Roman Polanski portréjához
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Bajor noteszlapok München
• Koltai Ágnes: Filmpohár Giffoni
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A mi családunk
• Bérczes László: Gyermekrablás a Palánk utcában
• Báron György: Szédülés
• Mátyás Péter: Az elefántember
• Zalán Vince: Nővérkék
• Vida János: A megkínzott ember mosolya
• Baló Júlia: Break
• Tóth Péter Pál: A tűz háborúja
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Az utolsó pillanatban Kortársak József Attiláról
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Kísérlet kísérletekkel A Balázs Béla Stúdió kiadványáról
POSTA
• Schlett István: Ezért távoztam
KRÓNIKA
• Antal István: Szabó-Sipos Tamás (1937–1985)

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Álmodozás

Kulcsár Mária

 

Egy lett kisváros gyerektársadalmának életét mutatja be Rihard Piksz, a rendező. Pontosabban a kitaláló. Ilyen gyerekközösség ugyanis nem létezik. Ezek a színtelen, íztelen kis lények olyan felnőtt ember fejében születhettek, aki sok ifjúsági regényt olvasott, de kevés élő kamaszgyereket látott. Mintha ingerszegény környezetből kikerült, hátrányos helyzetű gyerekek tengés-lengését figyelnénk, akik sem szeretni, sem gyűlölni, sem játszani nem tanultak meg. Nincs valós kapcsolatuk sem egymással, sem a felnőtt világgal, s az álmodozónak kikiáltott kisfiú fantáziája abban merül ki, hogy egy fényképnegatívra került ujjnyomot repülő csészealjnak néz.

A képet és gondolatainkat dúsító, színező háttér nem létezik. A lehető leglaposabb beállításban, legunalmasabb kameraállásból fényképezett mezők és megjegyezhetetlen lakásbelsők szolgálnak helyszínül epizódszereplők, figurák nélkül. Az ódon lettországi kisvárosból pedig – mely már-már felkeltené kíváncsiságunkat – egy buszpályaudvart ismerhetünk meg.

Az Álmodozás „ingerszegény” film, mely nézőjéből tökéletes közömbösséget vált ki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/09 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6900