KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/december
• Kovács András Bálint: Európa és Amerika között Wim Wenders Amerika-mitológiája; Párizs, Texas
• Klaniczay Gábor: Különös idegenség kerestetik Florida, a Paradicsom
• Zsugán István: A negyven-ötven kilós csomag beszélgetés Makk Károllyal
• Darvas Iván: Születésnapra
• Jelenits István: Múzeum, forgatókönyv-vázlat
• Pilinszky János: Múzeum Forgatókönyv-vázlat
• Koltai Ágnes: Boldogtalan zene Városbújócska
• Takács Ferenc: Szertartás és irónia Roman Polanski portréjához
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Bajor noteszlapok München
• Koltai Ágnes: Filmpohár Giffoni
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A mi családunk
• Bérczes László: Gyermekrablás a Palánk utcában
• Báron György: Szédülés
• Mátyás Péter: Az elefántember
• Zalán Vince: Nővérkék
• Vida János: A megkínzott ember mosolya
• Baló Júlia: Break
• Tóth Péter Pál: A tűz háborúja
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Az utolsó pillanatban Kortársak József Attiláról
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Kísérlet kísérletekkel A Balázs Béla Stúdió kiadványáról
POSTA
• Schlett István: Ezért távoztam
KRÓNIKA
• Antal István: Szabó-Sipos Tamás (1937–1985)

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Angyalok földje

Karcsai Kulcsár István

Kassák Lajos századunk avantgardista irányzatait mélyen átérezve, egyetemes szinten is figyelemre méltót alkotott irodalomban, festészetben egyaránt. Ugyanakkor volt egy nagy realista korszaka is Ennek az időszaknak egyik legjelentősebb alkotása az 1929-ben írt Angyalföld című regénye. Révész György a könyv alapján forgatta az Angyalok földjei. A régi, keserűen, szomorúan legendás Angyalföld támad életre a mozgóképben. A korrajzzá szélesülő, brechti hangvételű, balladisztikus proletár történet méltó irodalmi anyagához, és képileg is igen kifejező. A bánatos, komor mese eleven figurái, sokoldalúan jellemzett alakjai révén válik érdekessé. Humánussá és életigenlővé pedig az a szeretet és részvét teszi, ahogyan ezekhez az emberekhez közeledik a rendező. A film több nemzetközi díjat is nyert, a legnevezetesebb sikerét Mar del Platában aratta, ahol nagydíjat és a filmkritikusok különdíját nyerte el. De minden kitüntetésnél ékesebben szól, hogy majd két évtized múltán is élő, érdekes, szép film Révész György munkája. Makláry Zoltán verklis-alakítása pedig élmény és filmtörténelem egyszerre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7509