KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/február
• Reményi József Tamás: Szemszám, pirburg, párkáp Idő van
• Koltai Ágnes: A harmincötödik év Beszélgetés Gothár Péterrel
• Greskovits Béla: A szétesettség enciklopédiája Portré helyett
• Csaplár Vilmos: „Amikor úgy érzik, hogy a feladat elvégezetlen”
• Bódy Gábor: Új videóműfajok
• Bódy Gábor: K+ videóprogram; Új videóműfajok – Működési vázlat
• Bódy Gábor: Tüzes angyal Forgatókönyv Valerij Brjuszov regénye alapján
• N. N.: Bio-filmográfia Bódy Gábor
• Bikácsy Gergely: Madagaszkár Hideglelés
• Tőkei Ferenc: A Zarándokének filmen Narajama balladája
• Radevszki Teodor: A legenda szelleme Higasijamai beszélgetés Imamura Sohejjel
• Báron György: A játék határai Vera Chytilová filmjeiről
• Pošová Kateřina: Humorral vagy gúnyosan Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Polidor, Cretinetti és Roberti-Leone Pordenone
• Zalán Vince: Protézis-erkölcs Mannheim
• Székely Gabriella: A hátrányos helyzetű svájciak Nyon

• Bikácsy Gergely: Az álomjátékos Jacques Rivette portréjához
• N. N.: Jacques Rivette filmjei
• Böszörményi Géza: A Kitton-rejtély
• N. N.: Buster Keaton jelentősebb filmjei
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Juliette sorsa
• Upor László: Frances
• Kapecz Zsuzsa: Kék villám
• Harmat György: Balekok
• Hegyi Gyula: Szexmisszió
• Hegyi Gyula: A selyemfiú
• Gáti Péter: A bosszúállás ideje
• Baló Júlia: Poszeidon katasztrófa
• Vida János: A-Q hiteles története
• Faragó Zsuzsa: Mátyás, az igazságos
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A lány aki tűzzel játszott

Vajda Judit

Flickan som lekte med elden – amerikai, 2009. Rendezte: Daniel Alfredson. Írta: Jonas Frykberg. Kép: Peter Mokrosinski. Zene: Jacob Groth. Szereplők: Noomi Rapace (Lisbeth Salander), Michael Nyqvist (Mikael Blomkvist), Lena Endre (Erika Berger), Georgi Staykov (Zalachenko). Gyártó: Nordisk Film / ZDF. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 129 perc.

A kultikus svéd bűnügyiregény-trilógia, a Millennium első kötete alapján készült A tetovált lány külön, zárt egységként funkcionáló, egy izgalmas női hőssel és fagyos-nyomasztó hangulattal felturbózott whodunitja azoknak is elnyerhette a tetszését, akik kívül maradtak a Larsson-lázon. A Millennium univerzuma azonban csak a második résztől kezdve mutatja meg igazi valóját.

Azt, hogy az oknyomozó folyóirat holdudvarában zajló események túlmutatnak majd az első film Vanger-ügyén, már a címből sejthettük, a folytatásban pedig ismét két vonalon zajlanak a történések. A Millennium-munkatársak egy kelet-európai lányokkal kereskedő bandáról készülnek lerántani a leplet, a hacker Lisbeth Salander pedig eltűnik ismerősei és ellenségei elől, ám továbbra is szemmel tartja őket. A két szál csakhamar szorosan összefonódik, amelynek eredményeként újabb szörnyekkel és rejtélyekkel épül tovább Salander személyes mitológiája. Ennek során a cselekmény vidékről a (fő)városba költözik, de nem csak a közeg lesz nyüzsgőbb.

A lány, aki a tűzzel játszik nagyon gyorsan pörög, hangulata azonban nagyban elmarad A tetovált lányétól – az alkotók mintha nem tudtak volna másra koncentrálni a sűrű szövésű cselekményen kívül. A főhősnő alakja körül olyan szövevényes ügy bontakozik ki, amit a nézőnek vagy félszavakból kéne értenie, vagy ismernie kellene a könyveredeti(ke)t. A második Lisbeth-kalandban ugyanis durván visszaüt még az első részen elkövetett több egyszerűsítés is, így bevezetetlen figurák, érthetetlen fordulatok keseríthetik a kívülálló közönséget. Mindez azonban talán nem is olyan nagy baj: végérvényesen eljött az idő, hogy papíron is megismerkedjünk a tetovált lány történetével – annál is inkább, mivel a film olyan jól fejlett cliffhangerrel ér véget, hogy nem fogjuk kibírni a harmadik opus bemutatójáig hátralévő pár hónapot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10364