KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/február
• Reményi József Tamás: Szemszám, pirburg, párkáp Idő van
• Koltai Ágnes: A harmincötödik év Beszélgetés Gothár Péterrel
• Greskovits Béla: A szétesettség enciklopédiája Portré helyett
• Csaplár Vilmos: „Amikor úgy érzik, hogy a feladat elvégezetlen”
• Bódy Gábor: Új videóműfajok
• Bódy Gábor: K+ videóprogram; Új videóműfajok – Működési vázlat
• Bódy Gábor: Tüzes angyal Forgatókönyv Valerij Brjuszov regénye alapján
• N. N.: Bio-filmográfia Bódy Gábor
• Bikácsy Gergely: Madagaszkár Hideglelés
• Tőkei Ferenc: A Zarándokének filmen Narajama balladája
• Radevszki Teodor: A legenda szelleme Higasijamai beszélgetés Imamura Sohejjel
• Báron György: A játék határai Vera Chytilová filmjeiről
• Pošová Kateřina: Humorral vagy gúnyosan Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Polidor, Cretinetti és Roberti-Leone Pordenone
• Zalán Vince: Protézis-erkölcs Mannheim
• Székely Gabriella: A hátrányos helyzetű svájciak Nyon

• Bikácsy Gergely: Az álomjátékos Jacques Rivette portréjához
• N. N.: Jacques Rivette filmjei
• Böszörményi Géza: A Kitton-rejtély
• N. N.: Buster Keaton jelentősebb filmjei
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Juliette sorsa
• Upor László: Frances
• Kapecz Zsuzsa: Kék villám
• Harmat György: Balekok
• Hegyi Gyula: Szexmisszió
• Hegyi Gyula: A selyemfiú
• Gáti Péter: A bosszúállás ideje
• Baló Júlia: Poszeidon katasztrófa
• Vida János: A-Q hiteles története
• Faragó Zsuzsa: Mátyás, az igazságos
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Walter Mitty titkos élete

Forgács Nóra Kinga

The Secret Life of Walter Mitty – amerikai, 2013. Rendezte: Ben Stiller. Írta: Steve Conrad. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Theodore Shapiro. Szereplők: Ben Stiller (Walter), Kristen Wiig (Cheryl), Sean Penn (Sean), Adam Scott (Ted). Gyártó: 20th Century Fox / Samuel Goldwyn Films / Red Hour Film. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 114 perc.

1939-ben jelent meg a New York Times-ban James Thurber novellája, a Walter Mitty titkos élete. Hőse a szimpátiánkra méltó kisember, aki fantáziáját bevetve szállt szembe a pimaszul magabiztos hétköznapi idegenekkel, beleértve saját feleségét is. A valóság morzsáiból (egy kórház, a Waterbury-tárgyalásról friss hírt kiáltó rikkancs, a Liberty német fegyverkezést érintő cikke) fantazmagóriákat kerekített, ezekben ünnepelt sebészként, a légierő kapitányaként vagy mesterlövészként tündökölt. Majd játszi mosollyal szívott el egy cigarettát, megtörhetetlenül védve belső, titkos világát. A novellából 1947-ben, Samuel Goldwyn szárnyai alatt született amerikai filmverzió, ebben Mitty már a Pierce Publishing korrektora, reflexív, lassan aktivizálódó antihős. A második világháború utáni paranoia thrillerek fabulája kerekítette ki az alapművet történetté, egy úrhatnám anya, egy unalmas menyasszony és egy femme fatale között szétosztva a női szerepeket, börleszkes humorral ütve fel a helyzet komolyságát.

2013-ban, Ben Stiller rendezésében készült el az újabb amerikai olvasat. Az aktuális hátteret a 21. századi magány és a nyomtatott sajtó leépítése adja, Mitty éppen annál a Life magazinnál nagyítja az utolsó fotók negatívjait, amelyben korábban Thurber és Goldwyn levélváltása lezajlott a '47-es verzió forgatókönyve kapcsán. A modern Mitty élete maga is csak egy fotónegatív. Jó dolgozóként eltartja anyját és színésznőjelölt testvérét, de vágyait álmodozásaiban teljesíti be. Ezúttal egy elveszett képkocka, az utolsó címlapkép utáni kutatás építi a szüzsét, mely során a régivágású fotós (Sean Penn) és a romantikus szál új hősnője, egy elvált anya motiválják hősünket. Ha nem is emelkedik különös magasságokba Stiller filmje, de korszerű, és hollywoodi optimizmusa ellenére is igencsak kiábrándult mesét kapunk az életről, amit nem szolgálni kellene, hanem élni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11641