KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/március
KRÓNIKA
• Gaál István: Herczenik Miklós (1930–1985)

• Breitner Miklós: Haldoklik-e a magyarfilm? Ár – költség – haszon
• Breitner Miklós: Interjú Drecin Józseffel a Művelődési Minisztérium államtitkárával Vita a filmgyártásról
• Lugossy László: Fantomgazdaság Vita a filmgyártásról
• Zalán Vince: Egy kelet-európai fotográfus Embriók
• Zsugán István: Arc ellenfényben Beszélgetés Zolnay Pállal
• Almási Miklós: Zsúfolóoptikával Visszaszámlálás
• Schubert Gusztáv: Elvis Presley azt üzente Beszélgetés András Ferenccel
• Bikácsy Gergely: Erosz túszai Az érzékek birodalma
FESZTIVÁL
• Fáber András: Kitörési kísérlerletek Nantes
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Itt élned, halnod kell
• Lukácsy Sándor: Ördögi kísértetek
• Koltai Ágnes: Te már nagykisfiú vagy
• Barna Imre: Káosz
• Barna Imre: A piszkos ügy
• Dés Mihály: Quilombo
• Ardai Zoltán: Az óriás
• Barna Imre: IV. Henrik
• Baló Júlia: Jörgensen, a zsaru
• Hegyi Gyula: Az ágyúgolyó futam
• Kapecz Zsuzsa: Azt mondják, baleset
• Faragó Zsuzsa: Farkasverem
• Hirsch Tibor: Lopják a koporsómat
• Gáti Péter: Hajmeresztő hajnövesztő
TELEVÍZÓ
• Forgács Éva: Sokkolás gyengeárammal A televízió és a képzőművészet
• Nemes Nagy Ágnes: Az új Laodameia Babits drámája a képernyőn
KÖNYV
• Balassa Péter: Egy tanulmánykötet értelme

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Eltűnő hullámok

Varró Attila

Aurora – litván, 2013. Rendezte: Kristina Buozyte. Írta: Kristina Buozyte, Bruno Samper. Kép: Feliksas Abrukauskas. Zene: Peter von Poehl. Szereplők: Marius Jampolskis (Lukas), Jurga Jutaite (Aurora), Martina Jablonskyte (Lina), Rudolfas Jansonas (Jonas), Vytautas Kaniusonis (Mantas). Gyártó: Acajou Fılms / Tremora. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 124 perc.

A science-fiction köztudottan elsősorban férfizsáner, így aztán nem túl meglepő, hogy romantikus mutációi is főként a férfilelkeknek kedveznek, legyen a hős mechanikus überfrau-t megszelidítő szemétpréselő robot (Wall-E), szerelmes tűzőr (451 Fahrenheit) sebzett szivű időutazó (Somewhere in Tıme) vagy éppen a virtuális valóságban boldogságot kereső geek (Szerelmes Thomas). Az utóbbi tematika európai hagyományát (La jetée, Nyisd ki a szemed) követő Eltűnő hullámok akár az idei Spike Jonze-féle A nő modern művészfilmes párdarabja is lehetne, AI-szoftver helyett konkrétan egy álomnővel: a litván rendezőnő (!) férfihőse, Lukas egy kómában fekvő paciens agyába küldött virtuális felfedező, aki azonban már az első tudattúra alatt hátat fordít eredeti neurobiológiai küldetésének, mihelyt az idegen elme mélyén egy rejtélyes szépségre akad, akivel azonnal lángra lobbanak egymás iránt.

A Gyűjtőnő erősen önreflektiv nődrámájával (főszerepben egy beszédterapeutanővel, aki apja traumatıkus halálát követően bezárkozik az önmagáról készült film- és videóképek világába) indult Buozyte első műfaji kalandtúrája sem a zsánertől manapság elvárt akcióbőseggel, sem a klasszikus irodalmi hagyományokhoz hű tudományos problematikával nem kísérletezik (hiába a sok hangzatos tudós-párbeszed): az Eltűnő hullámok inkább medidativ hangulatú és igen erős drámai töltesű love story, amelyen kissé lötyögnek a hivalkodóbb zsánerjelmezek. Viszont amint belépünk a románc belső elmevilágába és az alkotónő a furcsa pár szenvedélyére összpontosít, akár a hatásvadászabbra hangszerelt szexjelenetek is megtelnek valami hipnotikus erővel – így még a hosszan kitartott néma epizódokban sem engedi nézőjenek, hogy mentálisan csatornát váltson, felidézve magának az Eredet vagy a Sejt ütősebb virtuál-pillanatait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11647