KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/március
KRÓNIKA
• Gaál István: Herczenik Miklós (1930–1985)

• Breitner Miklós: Haldoklik-e a magyarfilm? Ár – költség – haszon
• Breitner Miklós: Interjú Drecin Józseffel a Művelődési Minisztérium államtitkárával Vita a filmgyártásról
• Lugossy László: Fantomgazdaság Vita a filmgyártásról
• Zalán Vince: Egy kelet-európai fotográfus Embriók
• Zsugán István: Arc ellenfényben Beszélgetés Zolnay Pállal
• Almási Miklós: Zsúfolóoptikával Visszaszámlálás
• Schubert Gusztáv: Elvis Presley azt üzente Beszélgetés András Ferenccel
• Bikácsy Gergely: Erosz túszai Az érzékek birodalma
FESZTIVÁL
• Fáber András: Kitörési kísérlerletek Nantes
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Itt élned, halnod kell
• Lukácsy Sándor: Ördögi kísértetek
• Koltai Ágnes: Te már nagykisfiú vagy
• Barna Imre: Káosz
• Barna Imre: A piszkos ügy
• Dés Mihály: Quilombo
• Ardai Zoltán: Az óriás
• Barna Imre: IV. Henrik
• Baló Júlia: Jörgensen, a zsaru
• Hegyi Gyula: Az ágyúgolyó futam
• Kapecz Zsuzsa: Azt mondják, baleset
• Faragó Zsuzsa: Farkasverem
• Hirsch Tibor: Lopják a koporsómat
• Gáti Péter: Hajmeresztő hajnövesztő
TELEVÍZÓ
• Forgács Éva: Sokkolás gyengeárammal A televízió és a képzőművészet
• Nemes Nagy Ágnes: Az új Laodameia Babits drámája a képernyőn
KÖNYV
• Balassa Péter: Egy tanulmánykötet értelme

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Aranyhere

Tamás Amaryllis

 

Bigas Luna „ibériai trilógiája” második darabjának főhőse a kor gyermeke, az afrikai katonai szolgálata alatt építkezéseken dolgozó Benito Gonzales (Javier Bardem) elsõsorban „arany golyóit” veti be az „arany tojást tojó tyúk”, a gazdag családból származó Marta (Maria de Medeiros) megszerzéséhez, hogy építkezési vállalkozóvá lehessen, megépítendő a világ legmagasabb felhõkarcolóját.

A macsó-mintapédány Benito a legváratlanabb pillanatokban és helyszíneken romantikus Julio Iglesias-számokat zengedez – ez talán egyetlen emberi vonása és gyengesége. Nála minden élőlény az Ördög megrontásra váró tükörképe. A fölényes, fennhéjázó újbarbár kizárólag diszharmóniára törekszik: leigáz, kizsákmányol, eltökélten használja a vonzáskörébe kerülõket. A „küzdelem a létért” nála „élõsdiség a pénzért, önös érdekekért” – embertársai rovására. A mérték az elkorcsosult célokhoz: a sivárság perspektívája. Luna filmjében Maria Medeiros feleség-figurája az, aki „kis” mindennapi megsemmisülésekben omlik össze, neki még hiányzik a fény, a melegség; mindannak nem tudása, amire Benito rávette, a sátáni dőzsölés, a fájdalom nem akarása, ahogy a kevélység sötét árnyékában élve napról-napra mindinkább elveszíti igaz nõi mivoltát. Mire ráeszmél, hogy férje csak praktikus segédeszközt, sõt, ellenséget lát benne, akin diadalmaskodnia kell – Benito sziklákat rengetõ energiája is kimerül.

Emlékezet és szeretet. Szmara – valamikor ez az egyetlen ősi szó fejezte ki mindkettőt. Bigas Luna hősei már nem emlékeznek a szeretetre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/01 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2429