KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/március
KRÓNIKA
• Gaál István: Herczenik Miklós (1930–1985)

• Breitner Miklós: Haldoklik-e a magyarfilm? Ár – költség – haszon
• Breitner Miklós: Interjú Drecin Józseffel a Művelődési Minisztérium államtitkárával Vita a filmgyártásról
• Lugossy László: Fantomgazdaság Vita a filmgyártásról
• Zalán Vince: Egy kelet-európai fotográfus Embriók
• Zsugán István: Arc ellenfényben Beszélgetés Zolnay Pállal
• Almási Miklós: Zsúfolóoptikával Visszaszámlálás
• Schubert Gusztáv: Elvis Presley azt üzente Beszélgetés András Ferenccel
• Bikácsy Gergely: Erosz túszai Az érzékek birodalma
FESZTIVÁL
• Fáber András: Kitörési kísérlerletek Nantes
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Itt élned, halnod kell
• Lukácsy Sándor: Ördögi kísértetek
• Koltai Ágnes: Te már nagykisfiú vagy
• Barna Imre: Káosz
• Barna Imre: A piszkos ügy
• Dés Mihály: Quilombo
• Ardai Zoltán: Az óriás
• Barna Imre: IV. Henrik
• Baló Júlia: Jörgensen, a zsaru
• Hegyi Gyula: Az ágyúgolyó futam
• Kapecz Zsuzsa: Azt mondják, baleset
• Faragó Zsuzsa: Farkasverem
• Hirsch Tibor: Lopják a koporsómat
• Gáti Péter: Hajmeresztő hajnövesztő
TELEVÍZÓ
• Forgács Éva: Sokkolás gyengeárammal A televízió és a képzőművészet
• Nemes Nagy Ágnes: Az új Laodameia Babits drámája a képernyőn
KÖNYV
• Balassa Péter: Egy tanulmánykötet értelme

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mulan

Sulyok Máté

 

A Walt Disney Pictures legújabb történelmi akció-rajzfilmjében - a Pocahontas, a Herkules és az Anasztázia után – egy „régi kínai mese” indul világhódító útjára.

A történet röviden: apja helyett és becsületét védve, leánya (Mulan) szökik el otthonról a háborúba, férfinak öltözve. Miután sikeresen túlesett a katonai kiképzésen (és némileg megtévesztette társait), szembeszáll a birodalomra törő ellenséggel, megmenti a császárt, hazáját, családja becsületét – hős lesz.

A feldolgozás ismerős: a rajzfigurákat ugyanarra a sémára tervezik az álomgyárban, hiszen az elődökhöz képest annyi a „változás”, hogy a távol-keleti szereplőknek fekete hajuk és keskenyebb szemük van. Egyébként nyugodtan elférnének indián, görög vagy orosz legendaként is a vásznon. A szerzők – talán a lavina egyetlen beállításának kivételével – nem törekedtek az animáció képi lehetőségeinek kihasználására, viszont ha gyerek lennék, valószínűleg a moziszék alá bújnék ijedtemben, amikor a hun fővezért, San Ju-t és seregét megpillantom a vásznon. A vér nem ömlik ugyan patakként alá, de tény, hogy a játékfilmek túlnyomó többségének feldolgozásához hasonlatosan, itt is az akció és az erőszak bemutatása a fő cél a cselekményvezetésben. Az „egyensúlyt” humoros benyögéseivel a családi védőszent, a „házisárkány” figurája próbálja helyrebillenteni.

Ide jutott hát a hajdani „teaillatú költészet”, a mítoszt, filozófiát, morált egyetlen történetbe élvezetesen sűrítő ősi kínai gondolat; Kung mester, Lao-ce, Chuang-ce tudása életről, sorsról, igazságról – megzenésítve – a mindenek fölötti üzleti hatékonyság eszményének megfelelően.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3907