KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/március
KRÓNIKA
• Gaál István: Herczenik Miklós (1930–1985)

• Breitner Miklós: Haldoklik-e a magyarfilm? Ár – költség – haszon
• Breitner Miklós: Interjú Drecin Józseffel a Művelődési Minisztérium államtitkárával Vita a filmgyártásról
• Lugossy László: Fantomgazdaság Vita a filmgyártásról
• Zalán Vince: Egy kelet-európai fotográfus Embriók
• Zsugán István: Arc ellenfényben Beszélgetés Zolnay Pállal
• Almási Miklós: Zsúfolóoptikával Visszaszámlálás
• Schubert Gusztáv: Elvis Presley azt üzente Beszélgetés András Ferenccel
• Bikácsy Gergely: Erosz túszai Az érzékek birodalma
FESZTIVÁL
• Fáber András: Kitörési kísérlerletek Nantes
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Itt élned, halnod kell
• Lukácsy Sándor: Ördögi kísértetek
• Koltai Ágnes: Te már nagykisfiú vagy
• Barna Imre: Káosz
• Barna Imre: A piszkos ügy
• Dés Mihály: Quilombo
• Ardai Zoltán: Az óriás
• Barna Imre: IV. Henrik
• Baló Júlia: Jörgensen, a zsaru
• Hegyi Gyula: Az ágyúgolyó futam
• Kapecz Zsuzsa: Azt mondják, baleset
• Faragó Zsuzsa: Farkasverem
• Hirsch Tibor: Lopják a koporsómat
• Gáti Péter: Hajmeresztő hajnövesztő
TELEVÍZÓ
• Forgács Éva: Sokkolás gyengeárammal A televízió és a képzőművészet
• Nemes Nagy Ágnes: Az új Laodameia Babits drámája a képernyőn
KÖNYV
• Balassa Péter: Egy tanulmánykötet értelme

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kísértethajó

Korcsog Balázs

 

Folytatódik az óriáshajó-őrület: az Úszó erőd és a Titanic után most itt a Kísértethajó! Egy, a Titanic-hoz hasonló óriási luxushajóról van szó, neve Argonautica – a film tehát a görög mitológia argonautáit idézi, ám a hajó nevével és a kalandos cselekménnyel a két történet közti hasonlóság itt ki is merül. A film ugyanis nem az argonauták történetének, hanem A nyolcadik utas: a halál kései utánérzésének tekinthető. Filmünk esetében azt mondhatnánk, hogy a nyolcadik utas a hal(!), hiszen a helyszín az űrrel szemben a Dél-kínai-tenger, az űrszörnyekkel ellentétben pedig tengeri óriásszörnyekkel van dolgunk.

Filmünk argonautáinak Szkülláját és Kharübdiszét archeotoának nevezik és a tenger mélyéről (Deep) emelkedik fel (Rising), hogy luxushajónk utasait elpusztítsa. Csak három túlélő marad a fedélzeten: a kapitány és a hajó tulajdonosa, valamint egy szépséges ékszertolvaj(nő). Ám az Argonautica kincseit nemcsak e rosszlány akarja magának megszerezni, hanem egy csapat elszánt bűnöző is, akik egy bérelt motorcsónakon érkeznek a tengerjáróra – így a rosszfiúk is megvannak történetünkhöz. A bérmotorcsónak kapitánya a Csillagok háborújának Han Solóját idézi, akinek mellesleg már nem olyan hosszú a haja, mint amilyen a Hairben volt. A motorcsónak félbolond szerelője pedig történetünk Chewbaccája.

A hajón a helyzet nagyon drámai, a hoppon maradt rosszfiúk és hőseink együtt kénytelenek küzdeni az ismeretlen szörnnyel. Mindez nagyon szép, ám a film szereplőinek nincs kidolgozott jellemük, amit talán az mutat leginkább, hogy szinte még nevük sincs. A drámai küzdelem és egyben a film végére három túlélő marad: Hair és Solo kapitány kombinációja, a tolvajló rosszlány (kettejük között szerelem szövődik!) és persze Chewi barátunk. A film azonban lezáratlan, hisz’ kérdés marad: életben maradt-e a szörny?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4497