KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/március
KRÓNIKA
• Gaál István: Herczenik Miklós (1930–1985)

• Breitner Miklós: Haldoklik-e a magyarfilm? Ár – költség – haszon
• Breitner Miklós: Interjú Drecin Józseffel a Művelődési Minisztérium államtitkárával Vita a filmgyártásról
• Lugossy László: Fantomgazdaság Vita a filmgyártásról
• Zalán Vince: Egy kelet-európai fotográfus Embriók
• Zsugán István: Arc ellenfényben Beszélgetés Zolnay Pállal
• Almási Miklós: Zsúfolóoptikával Visszaszámlálás
• Schubert Gusztáv: Elvis Presley azt üzente Beszélgetés András Ferenccel
• Bikácsy Gergely: Erosz túszai Az érzékek birodalma
FESZTIVÁL
• Fáber András: Kitörési kísérlerletek Nantes
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Itt élned, halnod kell
• Lukácsy Sándor: Ördögi kísértetek
• Koltai Ágnes: Te már nagykisfiú vagy
• Barna Imre: Káosz
• Barna Imre: A piszkos ügy
• Dés Mihály: Quilombo
• Ardai Zoltán: Az óriás
• Barna Imre: IV. Henrik
• Baló Júlia: Jörgensen, a zsaru
• Hegyi Gyula: Az ágyúgolyó futam
• Kapecz Zsuzsa: Azt mondják, baleset
• Faragó Zsuzsa: Farkasverem
• Hirsch Tibor: Lopják a koporsómat
• Gáti Péter: Hajmeresztő hajnövesztő
TELEVÍZÓ
• Forgács Éva: Sokkolás gyengeárammal A televízió és a képzőművészet
• Nemes Nagy Ágnes: Az új Laodameia Babits drámája a képernyőn
KÖNYV
• Balassa Péter: Egy tanulmánykötet értelme

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A légiós

Mátyás Péter

 

A belga származású Jean-Claude Van Damme profi sportolóként érkezett Hollywoodba. 1984-ben kapott első, jelentéktelen filmszerepétől hosszú út vezetett a világhírig. Ma Stallone, Schwarzenegger és Segal mellett az egyik legjobban keresett akcióhős. Új filmje is bővelkedik látványos jelenetekben, verekedésekben és lövöldözésekben, megfűszerezve némi gengszter romantikával és a marokkói sivatag folklorisztikus elemeivel. Van Damme egy bokszbajnokot alakít a húszas évek Marseilles-ében, akivel a maffia piszkos üzletet köt. Később megszegi a megállapodást és menekülnie kell, a Francia Idegenlégió zsoldosa lesz. E rövid bevezetést követően indul a tulajdonképpeni történet immáron Afrikában, bemutatva a szigorú kiképzést és a hősies harcot a helybéli gerillák ellen. A becsületesség, a bajtársiasság, az „Egy mindenkiért, mindenki egyért” elve adná a morális tanulságot, ám a film nélkülözi Dumas irodalmi színvonalát és a három muskétás humorát. A kötelezően felmondott prédikációk és a kifogásolható színészi játék előterébe kerülése nem válik előnyére az átlagos Van Damme-mozihoz szokott nézőknek. Egész idő alatt ott kísért egy 1962-ben készült, ugyancsak sivatagban játszódó kalandfilm, az Arábiai Lawrence szelleme. A légiósból azonban hiányzik az arab világ titokzatos atmoszférája, az árnyalt jellemábrázolás és mindenekelőtt egy nagy színész, Peter O'Toole személyes varázsa. Akik azonban a tökéletesen kidolgozott férfitestekre vagy az akrobatikus ügyességű küzdelmekre kíváncsiak, azok nem fognak csalódni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4525