KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/március
KRÓNIKA
• Gaál István: Herczenik Miklós (1930–1985)

• Breitner Miklós: Haldoklik-e a magyarfilm? Ár – költség – haszon
• Breitner Miklós: Interjú Drecin Józseffel a Művelődési Minisztérium államtitkárával Vita a filmgyártásról
• Lugossy László: Fantomgazdaság Vita a filmgyártásról
• Zalán Vince: Egy kelet-európai fotográfus Embriók
• Zsugán István: Arc ellenfényben Beszélgetés Zolnay Pállal
• Almási Miklós: Zsúfolóoptikával Visszaszámlálás
• Schubert Gusztáv: Elvis Presley azt üzente Beszélgetés András Ferenccel
• Bikácsy Gergely: Erosz túszai Az érzékek birodalma
FESZTIVÁL
• Fáber András: Kitörési kísérlerletek Nantes
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Itt élned, halnod kell
• Lukácsy Sándor: Ördögi kísértetek
• Koltai Ágnes: Te már nagykisfiú vagy
• Barna Imre: Káosz
• Barna Imre: A piszkos ügy
• Dés Mihály: Quilombo
• Ardai Zoltán: Az óriás
• Barna Imre: IV. Henrik
• Baló Júlia: Jörgensen, a zsaru
• Hegyi Gyula: Az ágyúgolyó futam
• Kapecz Zsuzsa: Azt mondják, baleset
• Faragó Zsuzsa: Farkasverem
• Hirsch Tibor: Lopják a koporsómat
• Gáti Péter: Hajmeresztő hajnövesztő
TELEVÍZÓ
• Forgács Éva: Sokkolás gyengeárammal A televízió és a képzőművészet
• Nemes Nagy Ágnes: Az új Laodameia Babits drámája a képernyőn
KÖNYV
• Balassa Péter: Egy tanulmánykötet értelme

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hegylakó

Fáber András

A régi Skóciától a mai New Yorkig, 1536-tól napjainkig, évszázadokon és kontinenseken át hömpölyög a nagy huzakodás, csapkod a szörnyűséges csihi-puhi a Cannon-féle látványgyár új fantasztikus kalandfilmjében. A támadás, mint már annyiszor, ezúttal is főként felnőttes fantáziájú gyerekek és gyermeteg lelkű felnőttek ízlése és pénztárcája ellen folyik, költséget és fáradságot nem kímélve. Ezúttal is a Jó és a Rossz erői küzdenek egymással, s a tét ezúttal sem kisebb, mint az emberiség sorsa. Néhány kiválasztott Halhatatlan vív rettentő párviadalt – mindig karddal, mert mégiscsak van egy mód végezni az ellenféllel: ha levágják a fejét. „Csak egy maradhat!” – dörgik-süvöltik-recsegik oda egymásnak, miközben hegyek-völgyek rengenek, várak omolnak, villámok cikáznak. Az ázsiai sztyeppék neveltje, a kegyetlen Kurgan és a kemény karú, lágy lelkű skót arisztokrata-sarj, Connor Mac Leod öldöklő harcának végkimenetele nem kétséges: „megint a ruszki volt a gonosz” – mondta a moziból kijövet egy tini a film eszmeiségéről. A Történelem csak díszlet ehhez az infantilis apokalipszishez. „Ezerhétszáznyolcvanhárom… Mozart misét írt, léghajón a levegőbe emelkedtek a Montgolfier-testvérek, és Anglia elismerte Amerika függetlenségét” – festik a kort krajcáros alapon. A XVI. Lajos udvarába tévedt skót is lehetne olyan mulatságos, mint az a bizonyos jenki Artúr király udvarában. Sajnos nem az.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/01 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4872