KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/március
KRÓNIKA
• Gaál István: Herczenik Miklós (1930–1985)

• Breitner Miklós: Haldoklik-e a magyarfilm? Ár – költség – haszon
• Breitner Miklós: Interjú Drecin Józseffel a Művelődési Minisztérium államtitkárával Vita a filmgyártásról
• Lugossy László: Fantomgazdaság Vita a filmgyártásról
• Zalán Vince: Egy kelet-európai fotográfus Embriók
• Zsugán István: Arc ellenfényben Beszélgetés Zolnay Pállal
• Almási Miklós: Zsúfolóoptikával Visszaszámlálás
• Schubert Gusztáv: Elvis Presley azt üzente Beszélgetés András Ferenccel
• Bikácsy Gergely: Erosz túszai Az érzékek birodalma
FESZTIVÁL
• Fáber András: Kitörési kísérlerletek Nantes
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Itt élned, halnod kell
• Lukácsy Sándor: Ördögi kísértetek
• Koltai Ágnes: Te már nagykisfiú vagy
• Barna Imre: Káosz
• Barna Imre: A piszkos ügy
• Dés Mihály: Quilombo
• Ardai Zoltán: Az óriás
• Barna Imre: IV. Henrik
• Baló Júlia: Jörgensen, a zsaru
• Hegyi Gyula: Az ágyúgolyó futam
• Kapecz Zsuzsa: Azt mondják, baleset
• Faragó Zsuzsa: Farkasverem
• Hirsch Tibor: Lopják a koporsómat
• Gáti Péter: Hajmeresztő hajnövesztő
TELEVÍZÓ
• Forgács Éva: Sokkolás gyengeárammal A televízió és a képzőművészet
• Nemes Nagy Ágnes: Az új Laodameia Babits drámája a képernyőn
KÖNYV
• Balassa Péter: Egy tanulmánykötet értelme

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Különösen kedvelem...

Pandur Kálmán

 

Különösen kedvelem a sci-fi regényeket és filmeket, ezért talán a szokottnál is nagyobb figyelemmel követem nemcsak a Galaktika, de az összes lap, így a Filmvilág ilyen tárgyú cikkeit is. Kérdésem, hogy a szerkesztőség milyen kritériumok alapján bírálja kedvezően vagy kedvezőtlenül az egyes tudományos-fantasztikus alkotásokat? Azért fogalmazok így, mert rövid idő alatt három sci-fi bemutató is volt, s az önök lapja – szerintem – felemás módon foglalkozott ezekkel a művekkel. A Nyolcadik utas: a halál-t például, gyakorlatilag egyetlen kivételként a filmet kategorikusan elutasító többi kritikával szemben a Filmvilág méltatta a „legértőbb” (legenyhébb?) módon. Furcsa módon azonban – s ráadásul ugyanaz a kritikus – a Harmadik típusú találkozás-t a legnagyobb értetlenséggel fogadta. Nem a dicséretet hiányolom, minden néző és minden kritikus másként lát, hanem a Nyolcadik utas esetében megütött hangot, az alkotás hátterét, a műfaj történetét, fejlődését, a kultúrtörténeti vonatkozásokat. Spielberg mint jelenség, és a Harmadik típusú találkozás, mint az „új Hollywood” egyik kulcsfilmje, alaposabb elmélyedést érdemel. (Zárójelben, de nem mellékes megjegyzésként, M. Crichton filmje, a Kóma ismét elmélyültebb, gazdagabb kritikát kapott lapjukban. Meglepetés most már, vagy nem meglepetés, hogy ezt a kritikát is az előző két filmet bíráló szerző írta?)

 

Pandur Kálmán

Pécs

 

*

 

Meglepetését ha jól értjük nem a kritikus neve, hanem az Ön véleményével olykor teljesen megegyező, máskor teljesen ellentétes véleménye okozza. Ehhez hozzá kell szoknia. Abban viszont teljesen igaza van, hogy a Harmadik típusú találkozások valóban „kulcsfilm”. A kritikát követő számunkban ezért is közöltük Ollózó rovatunkban François Truffaut írását: ,;Spielberggel forgattam” címen. Bizonyára ez sem kerülte el figyelmét.

 

A szerk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7350