KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/március
KRÓNIKA
• Gaál István: Herczenik Miklós (1930–1985)

• Breitner Miklós: Haldoklik-e a magyarfilm? Ár – költség – haszon
• Breitner Miklós: Interjú Drecin Józseffel a Művelődési Minisztérium államtitkárával Vita a filmgyártásról
• Lugossy László: Fantomgazdaság Vita a filmgyártásról
• Zalán Vince: Egy kelet-európai fotográfus Embriók
• Zsugán István: Arc ellenfényben Beszélgetés Zolnay Pállal
• Almási Miklós: Zsúfolóoptikával Visszaszámlálás
• Schubert Gusztáv: Elvis Presley azt üzente Beszélgetés András Ferenccel
• Bikácsy Gergely: Erosz túszai Az érzékek birodalma
FESZTIVÁL
• Fáber András: Kitörési kísérlerletek Nantes
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Itt élned, halnod kell
• Lukácsy Sándor: Ördögi kísértetek
• Koltai Ágnes: Te már nagykisfiú vagy
• Barna Imre: Káosz
• Barna Imre: A piszkos ügy
• Dés Mihály: Quilombo
• Ardai Zoltán: Az óriás
• Barna Imre: IV. Henrik
• Baló Júlia: Jörgensen, a zsaru
• Hegyi Gyula: Az ágyúgolyó futam
• Kapecz Zsuzsa: Azt mondják, baleset
• Faragó Zsuzsa: Farkasverem
• Hirsch Tibor: Lopják a koporsómat
• Gáti Péter: Hajmeresztő hajnövesztő
TELEVÍZÓ
• Forgács Éva: Sokkolás gyengeárammal A televízió és a képzőművészet
• Nemes Nagy Ágnes: Az új Laodameia Babits drámája a képernyőn
KÖNYV
• Balassa Péter: Egy tanulmánykötet értelme

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Olasz kismonográfia – magyar rendezőről

Bádonfai Gábor

Csodálkozással vegyes elragadtatással lapozgatom Bruno de Marchi, milánói egyetemi tanárnak Szabó Istvánról írt könyvecskéjét, amelyet a firenzei Nouva Italia kiadó jelentetett meg.

Csodálkozásom tárgya de Marchi és a kiadó bátorsága. Szabó István kitűnő rendező. Itthon, ahol filmjeit sikerrel játszották, számos, rövidebb-hosszabb írás, cikk, tanulmány jelent meg róla is, műveiről is. Tudomásom szerint Szabó István filmjeit azonban, akárcsak a legtöbb magyar rendezőét, majdnem kizárólag szűk, szakmai körökben ismerik Olaszországban. A nagy, kereskedelmi mozihálózatban sohasem kerültek vetítésre.

Persze a magyar filmekről, különösen a Balázs Béla Stúdió alapító filmeseiről sokat tudhat az olasz olvasó is. Magukat az alkotásokat azonban inkább csak a fesztiválok közönsége, s a különböző filmnapok válogatott nézői látták. Számos magyar filmet a televízió is közvetített. A második csatornán (korlátozott vételi lehetőség mellett). A labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseinek közvetítésével egy időben.

Ha a tájékozott olasz nézőt a magyar filmművészetről kérdezik, bizonyára jó néhány rendezőnk nevét felsorolja. Majd szégyenkezve hozzáteszi, hogy filmjeink közül alig-alig látott egyet is.

Dicséretes bátorság kellett tehát ahhoz, hogy erre a „megdolgozatlan” piacra könyvet jelentessenek meg magyar rendezőről.

Lapozgatom a csaknem másfélszáz oldalas könyvet, amelyet a Castoro sorozatban jelentettek meg, s rendkívül tekintélyt parancsoló névsor tűnik szemembe: Antonioni, Godard, Fellini, Rossellini, Hitchcock, Eizenstein, Pasolini, Jancsó, Bergman. Rocha, Polanski, Vertov. A 37. kötet szól Szabó Istvánról.

Az elragadtatás annak szól, hogy a könyv nemcsak megjelent, de jó is. De Marchi avatott értője a magyar filmnek, jó ismerője Szabó István alkotásainak. Rövid interjúban foglalkozik Szabó személyével, művészi elkötelezettségével, majd öt fejezeten keresztül elemzi a filmeket. Érti és értékeli is azokat.

Nem tudom, hogy illetékes hazai szerveink szerepet játszottak-e a könyv megjelentetésében. Buzdítással, dokumentációkkal. Ha igen, dicséretes és bátorításra érdemes kezdeményezés volt. Az első lépéseket nekünk is meg kell tenni, hogy ne csak a szakértők, de minél inkább a széles közönség is megismerje filmművészetünk legjobb alkotásait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7856