KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/március
KRÓNIKA
• Gaál István: Herczenik Miklós (1930–1985)

• Breitner Miklós: Haldoklik-e a magyarfilm? Ár – költség – haszon
• Breitner Miklós: Interjú Drecin Józseffel a Művelődési Minisztérium államtitkárával Vita a filmgyártásról
• Lugossy László: Fantomgazdaság Vita a filmgyártásról
• Zalán Vince: Egy kelet-európai fotográfus Embriók
• Zsugán István: Arc ellenfényben Beszélgetés Zolnay Pállal
• Almási Miklós: Zsúfolóoptikával Visszaszámlálás
• Schubert Gusztáv: Elvis Presley azt üzente Beszélgetés András Ferenccel
• Bikácsy Gergely: Erosz túszai Az érzékek birodalma
FESZTIVÁL
• Fáber András: Kitörési kísérlerletek Nantes
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Itt élned, halnod kell
• Lukácsy Sándor: Ördögi kísértetek
• Koltai Ágnes: Te már nagykisfiú vagy
• Barna Imre: Káosz
• Barna Imre: A piszkos ügy
• Dés Mihály: Quilombo
• Ardai Zoltán: Az óriás
• Barna Imre: IV. Henrik
• Baló Júlia: Jörgensen, a zsaru
• Hegyi Gyula: Az ágyúgolyó futam
• Kapecz Zsuzsa: Azt mondják, baleset
• Faragó Zsuzsa: Farkasverem
• Hirsch Tibor: Lopják a koporsómat
• Gáti Péter: Hajmeresztő hajnövesztő
TELEVÍZÓ
• Forgács Éva: Sokkolás gyengeárammal A televízió és a képzőművészet
• Nemes Nagy Ágnes: Az új Laodameia Babits drámája a képernyőn
KÖNYV
• Balassa Péter: Egy tanulmánykötet értelme

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Huligánok

Vincze Teréz

Hooligans – brit, 2006. Rendezte: Lexi Alexander. Írta: Lexi Alexander és Dougie Brimson. Kép: Alexander Buono. Zene: Christopher Franke. Szereplők: Elijah Wood (Matt), Leo Gregory (Bovver), Claire Forlani (Shannon), Charlie Hunnam (Dunham). Gyártó: Baker Street / Odd Lot Entertainment. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 109 perc.

 

Így, labdarúgó-világbajnokság idején mi sem aktuálisabb téma, mint a futballhuliganizmus. A közelmúltban láthattuk ennek alternatívabb kinézetű, fésületlenebb változatát, melyben a Chelsea drukkerek kemény magjának egyik tagjával azonosulva tehettük fel a jogos kérdést: miért van szükség véres bunyókhoz arra, hogy ezek a fickók egyáltalán érezzék még, hogy élnek (A futball-faktor).

A Huligánok című film ugyanakkor némileg jólfésültebben, hagyományosabb drámai szerkezetben meséli el a West Ham United futballcsapatának „cégéhez” (a meccsnézés helyett az ellenfél szurkolóinak bandáival vívott utcai harcok iránt lelkesedők csapata) tartozó „szurkolók” szigorú bajtársiassággal, heroikus küzdelmekkel, múltbéli súlyos titkokkal és galád árulással tarkított akciódús hétköznapjait.

A film különös érdekessége és erénye is egyben, hogy egy kívülről, nagyon más világból érkező figurán, az Elijah Wood alakította Matten és az ő átalakulásán keresztül érzékelteti a futballhuliganizmus jelenségének azokat a sajátosságait, melyek részben magyarázzák a furcsa tényt, hogy e bandák tagjai legtöbbször egyáltalán nem surmó, társadalmon kívüli figurák, hanem decens polgári foglakozást űző, több gyermekes családapák.

Matt – miután egy szerencsétlen félreértés nyomán kirúgják a Harvard újságíró szakáról – nővérét meglátogatni érkezik Londonba. Itt sógora öccsének szárnyai alatt sodródik bele a céges ügyekbe, és az eminens, rendszeresen naplót író szelíd fiúból lassan a B-közép véres öklű hőse válik. Az ő átalakulása, ahogyan a személyes kapcsolatok és a bandaszellem sajátos keveredése alkalmanként erkölcsi kötelességgé teszi az erőszakot, a nézőt is arra ösztönzi, hogy a jelenség dinamikáját gondolja végig – aminek tehát nem feltétlenül a kemény gyerekkor, a szegénység vagy a társadalmi kitaszítottság a mozgatóereje.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8639