KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/április
POSTA
• Kovács Dénesné: Ki nem ismeri Hammettet?
FILMSZEMLE
• Ágh Attila: Kényszerfiatalok és a történelem
• Schubert Gusztáv: Töredékek dramaturgiája Beszélgetés Székely Gáborral
• Zalán Vince: A krónikás ember Bábolna
• Reményi József Tamás: Övön alul Falfúró
• Szilágyi Ákos: A rendetlenség varázsa Beszélgetés az elfogulatlan filmezésről
• Koltai Ágnes: Hollywoodi suszterek Szerelem első vérig

• Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás Keserű igazság
• Faragó Vilmos: Háború és háború Jöjj és lásd
• Ardai Zoltán: Boldogságmontázs Dziga Vertov, a filmszem-ember
• Bikácsy Gergely: Hidegtál, sok késsel Bűnügyi film francia módon
FESZTIVÁL
• Báron György: Tükröződések London

• Mándy Iván: Marlene Dietrich
• Dárday István: Az elmulasztott reform Vita a filmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Nincs kettő négy nélkül
• Nóvé Béla: A kövek ura
• Báron György: A tiszteletbeli konzul
• Kapecz Zsuzsa: Vitorlás a láthatáron
• Máté J. György: A smaragd románca
• Upor László: Vaskos tréfa
• Baló Júlia: Mi lenne, ha...
• Farkas Ágnes: Váratlan fordulat
• Mészáros István: Nap, széna, eper
• Bérczes László: A borotvás gyilkos
• Vida János: Fehér lótusz
TELEVÍZÓ
• Szekfü András: A műsorszóró műhold jelen és jövője Televíziók versenye
• Boros István: A hold árnyékában... Budapestről nézve
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Marlene, stílus nélkül

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A ménesgazda

Gelencsér Gábor

Magyar, 1978. Rendezte: Kovács András. Szereplők: Madaras József, Fábián Ferenc, Bács Ferenc. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 96 perc.

 

A szórványos előzmények után 1978-ban indul el az ötvenes évek elnyomását bemutató filmek tematikus ciklusa. Addig csak egy-egy önmagában álló mű, így Gaál István Zöldárja, Makk Károly Szerelemje vagy Bacsó Péter betiltott A tanúja, illetve hosszabb történelmi időszakot áttekintő (Herskó János: Párbeszéd, Kósa Ferenc: Tízezer nap) vagy emlékezőfilm (Fábri Zoltán: Húsz óra, Szabó István: Apa, Szerelmesfilm) idézi fel a korszakot. A nyolcvanas évektől azonban valóságos hullám indul el (Bacsó Péter: Tegnapelőtt, Te rongyos élet, Kósa Ferenc: A mérkőzés, Fábri Zoltán: Requiem, Mészáros Márta Napló-filmjei), amely a mai napig sem „csitul”.

Kovács András A ménesgazdája nemcsak a MaNDA Terror és forradalom 1949–56 című tematikus DVD-sorozatának, hanem a ciklusnak is a nyitódarabja, s az őt követő Gábor Pál-filmmel, az Angi Verával együtt rögtön összetett történelemképével és lélekrajzával tűnik ki. A Gáll István azonos című korabeli sikerkönyvéből készült film legnagyobb érdeme, hogy drámai karaktert tud formálni az ötvenes évek politikáját kiszolgáló főhősből. Látszólag mindez megfelel a Kádár-kor elvárásának, hiszen a méntelep kommunista vezetőjét a reakciós horthysta tisztek ölik meg. Ám Busó Jani valódi drámája az, hogy ő nem terrorisztikus módszerekkel, hanem meggyőzéssel próbálja együttműködésre bírni az osztályellenséget. S noha a méntelep egykori vezetőit is árnyaltan, jó szakemberekként mutatja be a film, akik joggal bizalmatlanok az új rendszerrel szemben, s állhatatosságuk akár szimpátiát is kelthet a nézőben, ők legalább annyira kérlelhetetlenek, mint az ellenük feszülő rákosista rendszer. A ménesgazda története nem lép ki tehát a kádár-kori „politikai korrektség” köréből, ám ezek között a keretek között is pontos képet nyújt a terrorról és annak áldozatairól, legyenek azok reakciósok vagy kommunista káderek. Jól szemlélteti mindezt a film önálló epizódja, amely a recski munkatáborral szembesít. Az eset jól végződik, hiszen ahelyett, hogy a főhős téeszelnök bátyját, aki őszintén beszél a gondokról, internálná az emblematikus tar koponyájával megidézett „bölcs vezér”, valóban bölcsen egy internált agrárszakembert ad neki ajándékba, hogy az ő segítségével oldja meg a modern nagyüzemi gazdálkodás nehézségeit. Csakhogy e „megnyugtató” megoldás az elnyomás, a félelem és a jogtalanság miféle pokoli bugyrát tárja elénk!

A direkt politikai jelentés elmélyítésében fontos szerepet játszanak Koltai Lajos bravúros lovas képsorai, amelyek egyszerre támogatják a drámai cselekményt és szolgálják a történet szimbolikus emelkedettségét. A ménesgazda politikai bátorságához nagy művészi kifejezőerő társul – s ez nem minden ötvenes évek-filmről mondható el.

Extra: Eltiport hitek. Kovács András rendező és Varga Balázs filmtörténész beszélgetése a filmről és az ötvenes évekről (MaNDA, 45’).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12847