KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/április
POSTA
• Kovács Dénesné: Ki nem ismeri Hammettet?
FILMSZEMLE
• Ágh Attila: Kényszerfiatalok és a történelem
• Schubert Gusztáv: Töredékek dramaturgiája Beszélgetés Székely Gáborral
• Zalán Vince: A krónikás ember Bábolna
• Reményi József Tamás: Övön alul Falfúró
• Szilágyi Ákos: A rendetlenség varázsa Beszélgetés az elfogulatlan filmezésről
• Koltai Ágnes: Hollywoodi suszterek Szerelem első vérig

• Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás Keserű igazság
• Faragó Vilmos: Háború és háború Jöjj és lásd
• Ardai Zoltán: Boldogságmontázs Dziga Vertov, a filmszem-ember
• Bikácsy Gergely: Hidegtál, sok késsel Bűnügyi film francia módon
FESZTIVÁL
• Báron György: Tükröződések London

• Mándy Iván: Marlene Dietrich
• Dárday István: Az elmulasztott reform Vita a filmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Nincs kettő négy nélkül
• Nóvé Béla: A kövek ura
• Báron György: A tiszteletbeli konzul
• Kapecz Zsuzsa: Vitorlás a láthatáron
• Máté J. György: A smaragd románca
• Upor László: Vaskos tréfa
• Baló Júlia: Mi lenne, ha...
• Farkas Ágnes: Váratlan fordulat
• Mészáros István: Nap, széna, eper
• Bérczes László: A borotvás gyilkos
• Vida János: Fehér lótusz
TELEVÍZÓ
• Szekfü András: A műsorszóró műhold jelen és jövője Televíziók versenye
• Boros István: A hold árnyékában... Budapestről nézve
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Marlene, stílus nélkül

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Váratlan szépség

Tüske Zsuzsanna

Collateral Beauty – amerikai, 2016. Rendezte: David Frankel. Írta: Allan Loeb. Kép: Maryse Alberti. Szereplők: Will Smith (Howard), Kate Winslet (Claire), Edward Norton (Whit), Michael Pena (Simon), Helen Mirren (Brigitte), Keira Knightley (Aimee). Gyártó: Palm Star Media / Anonymous Content / Village Roadshow Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 96 perc.

 

A világszerte a karácsonyi tévézés álomgyári szimbólumává vált Az élet csodaszép vagy a csillogó humorral és lefegyverző romantikával átszőtt, brit szerelmi tabló, az Igazából szerelem derűjével szemben a 2016-os szívmelengető ünnepi vendég, a Váratlan szépség elsősorban a mindenre elszánt könnyfakasztással próbált felvételt nyerni a verhetetlenek klubjába. Hőse, Howard, az egykor sikeres reklámügynökségi guru, kislánya elvesztése után két évvel még mindig élő halottként jár-kel, munkahelyén is csak fizikailag van jelen. Gondoskodó barátai, egyben kollégái, attól tartva, hogy Howard töretlen gyásza miatt akár útilaput is kaphatnak év végi bónuszként, végül úgy döntenek, könnyítenek a férfi szenvedésén és a sajátjukon is. Maradék kreativitásukat összeszedve, három színészt bérelnek fel a Halál, az Idő és a Szeretet alakítására és ráküldik őket Howardra, hogy visszahozzák az életbe és ugyanezzel a lendülettel alkalmatlanná is nyilvánítsák a főnöki feladatokra.

Az ördög Pradát viselt jegyző könnyűiparos, David Frankel filmje, motívumait tekintve egyfajta modern utánérzése Dickens Karácsonyi énekének – alaphelyzetével komplikált érzelmi és erkölcsi döntéseket is feszegetne, az igazi terhek azonban végül nem az empátia fogalmát sajátosan átértelmező szereplőket sújtják, inkább a nézőket, akiknek igazolniuk kéne, hogy összetett élethelyzetről és nem elhibázott forgatókönyvről van szó. A Váratlan szépség gyászploitation filmje a legolcsóbb hatáskeltő eszközökkel operál, sőt a garantált hatás kedvéért a gyermekhalál központi tragédiáján túl három mellékszálhoz is saját tragédiákat rendel, amelyek túlhevült jutalomjátékok formájában ömlenek a nézőre. Sem sztárparádés díszcsomagolása, sem meglepetés-fordulata nem képes megmenteni Frankel melodrámáját a művészi öngyilkosságtól – ezt az émelyítő karácsonyi puncsot még az ünneplopó Grincs is érintetlenül hagyná.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13079