KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/április
POSTA
• Kovács Dénesné: Ki nem ismeri Hammettet?
FILMSZEMLE
• Ágh Attila: Kényszerfiatalok és a történelem
• Schubert Gusztáv: Töredékek dramaturgiája Beszélgetés Székely Gáborral
• Zalán Vince: A krónikás ember Bábolna
• Reményi József Tamás: Övön alul Falfúró
• Szilágyi Ákos: A rendetlenség varázsa Beszélgetés az elfogulatlan filmezésről
• Koltai Ágnes: Hollywoodi suszterek Szerelem első vérig

• Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás Keserű igazság
• Faragó Vilmos: Háború és háború Jöjj és lásd
• Ardai Zoltán: Boldogságmontázs Dziga Vertov, a filmszem-ember
• Bikácsy Gergely: Hidegtál, sok késsel Bűnügyi film francia módon
FESZTIVÁL
• Báron György: Tükröződések London

• Mándy Iván: Marlene Dietrich
• Dárday István: Az elmulasztott reform Vita a filmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Nincs kettő négy nélkül
• Nóvé Béla: A kövek ura
• Báron György: A tiszteletbeli konzul
• Kapecz Zsuzsa: Vitorlás a láthatáron
• Máté J. György: A smaragd románca
• Upor László: Vaskos tréfa
• Baló Júlia: Mi lenne, ha...
• Farkas Ágnes: Váratlan fordulat
• Mészáros István: Nap, széna, eper
• Bérczes László: A borotvás gyilkos
• Vida János: Fehér lótusz
TELEVÍZÓ
• Szekfü András: A műsorszóró műhold jelen és jövője Televíziók versenye
• Boros István: A hold árnyékában... Budapestről nézve
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Marlene, stílus nélkül

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ősember

Baski Sándor

Early Man – brit, 2018. Rendezte: Nick Park. Írta: Mark Burton és James Higginson. Kép: Dave Alex Riddett. Zene: Tom Howe és Harry Gregson-Williams. Gyártó: Aardman Animations. Forgalmazó: Mozinet. Szinkronizált. 89 perc.

 

Miután a stoptrükkös gyurmaanimációra felesküdött brit Aardman stúdió és a Dreamworks útjai 2006-ban elváltak, az amerikaiak magukkal vitték a közösen fejlesztett ősemberes filmtervet, és meg is valósították (Croodék, 2013). Az ötletet Nick Parkék sem tudták elengedni, és elkészítették saját verziójukat, amelyet nehéz nem egyfajta szakmai manifesztumként értelmezni. Az Ősember egy elszigetelten élő, kicsi, de összetartó törzs története, akik a bronzkor hajnalán is még kőkorszaki eszközökkel próbálnak boldogulni. Életterüket, az erdőt az új rend bronzbányász gépei foglalják el, és csak akkor van esélyük a túlélésre, ha elsajátítják a hódítók kedvenc játékát (a futballt), és a saját pályájukon verik meg őket. A szabályokat még csak most tanulják, de erőt merítenek abból a tényből, hogy a játék ősi verzióját, amit az új civilizáció képviselői továbbfejlesztettek, annak idején az ő törzsük találta ki. Győzelemre ezzel együtt is csak annyira esélyük van, mint egy bristoli stop-motion stúdiónak a CGI-animáció hollywoodi monstrumaival szemben.

A gyurmafigurák elnagyoltsága a Csibefutamban vagy a Wallace & Gromit-történetekben sem csorbította a filmek élvezeti értékét, sőt csak fokozta azt, ezúttal pedig még a témához és a megidézett történelmi periódushoz is passzol a darabos stílus. A sztori ugyanakkor már kevésbé szellemes – hiába lehet akár még egy Brexit-allegóriát is belelátni –, a forgatókönyv a sorsdöntő meccsre kihegyezett sportfilmek rég elkoptatott dramaturgiáját követi, a többnyire szóviccekre támaszkodó verbális humor színvonala pedig elmarad a képi gegekétől. Az Ősember emiatt jobban hasonlít a konkurens Dreamworks vagy Pixar produkcióira, mint bármelyik korábbi Aardman-film, de azért még így is maradt benne bőven a kézműves stop-motion sajátos bájából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13598