KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/április
POSTA
• Kovács Dénesné: Ki nem ismeri Hammettet?
FILMSZEMLE
• Ágh Attila: Kényszerfiatalok és a történelem
• Schubert Gusztáv: Töredékek dramaturgiája Beszélgetés Székely Gáborral
• Zalán Vince: A krónikás ember Bábolna
• Reményi József Tamás: Övön alul Falfúró
• Szilágyi Ákos: A rendetlenség varázsa Beszélgetés az elfogulatlan filmezésről
• Koltai Ágnes: Hollywoodi suszterek Szerelem első vérig

• Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás Keserű igazság
• Faragó Vilmos: Háború és háború Jöjj és lásd
• Ardai Zoltán: Boldogságmontázs Dziga Vertov, a filmszem-ember
• Bikácsy Gergely: Hidegtál, sok késsel Bűnügyi film francia módon
FESZTIVÁL
• Báron György: Tükröződések London

• Mándy Iván: Marlene Dietrich
• Dárday István: Az elmulasztott reform Vita a filmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Nincs kettő négy nélkül
• Nóvé Béla: A kövek ura
• Báron György: A tiszteletbeli konzul
• Kapecz Zsuzsa: Vitorlás a láthatáron
• Máté J. György: A smaragd románca
• Upor László: Vaskos tréfa
• Baló Júlia: Mi lenne, ha...
• Farkas Ágnes: Váratlan fordulat
• Mészáros István: Nap, széna, eper
• Bérczes László: A borotvás gyilkos
• Vida János: Fehér lótusz
TELEVÍZÓ
• Szekfü András: A műsorszóró műhold jelen és jövője Televíziók versenye
• Boros István: A hold árnyékában... Budapestről nézve
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Marlene, stílus nélkül

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bad Boys 2.

Pápai Zsolt

 

A Jerry Bruckheimer producer és Michael Bay rendező alkotta duó csaknem egy évtizede oly ütemben halmozza a sikereket, hogy még legjelentősebb blockbusterei esetében sem volt ideje a Hollywoodban oly divatos folytatások tető alá hozására. Mostanra viszont kifogyott az invencióból a páros, ezért az együttműködésük kezdetét jelentő, a buddy movie-k és az akciómozik elegyét nyújtó Bad Boys folytatására fanyalodott. A Bad Boys 2. a látvány tekintetében übereli az első epizódot, a sztori szempontjából viszont mélyen alatta marad annak, mivel nem egyéb, mint permanens akció- és poéndömping, értékelhető cselekmény nélkül. Szapora beszédű hőseinknek ezúttal a kubai kormány által támogatott miami drogbáróval gyűlik meg a bajuk, a két és fél órás, fordulatoktól mentes projekt történései ennyiben össze is foglalhatók. A Bad Boys 2. mégsem érdektelen, netán unalmas film, hiszen háromfős vágóstábjának köszönhetően a narráció hézagai is dinamizmussal telítettek. Az akciójelenetek természetesen ütnek – itt látható az utóbbi évtizedek egyik legparázsabb, úgy negyedórás, és hozzávetőleg három-négy tucatnyi járművet a szeméttelepre utaló autós üldözése –, a végeredmény mégsem kifogástalan. Egyrészt dramaturgiailag nem egészen érthető, hogy az addig könnyed hangvételű, poénról poénra lavírozó mese miért megy át vaskos drámába az utolsó negyedórára, másrészt az alkotók eredetiség-hajkurászásban néha túllőnek a célon: például a nagyjelenet melletti másik vágtaszcénában a hullaházból frissen kikerült tetemek szerepeltetése gyomorforgató ötlet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/10 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2190