KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/április
POSTA
• Kovács Dénesné: Ki nem ismeri Hammettet?
FILMSZEMLE
• Ágh Attila: Kényszerfiatalok és a történelem
• Schubert Gusztáv: Töredékek dramaturgiája Beszélgetés Székely Gáborral
• Zalán Vince: A krónikás ember Bábolna
• Reményi József Tamás: Övön alul Falfúró
• Szilágyi Ákos: A rendetlenség varázsa Beszélgetés az elfogulatlan filmezésről
• Koltai Ágnes: Hollywoodi suszterek Szerelem első vérig

• Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás Keserű igazság
• Faragó Vilmos: Háború és háború Jöjj és lásd
• Ardai Zoltán: Boldogságmontázs Dziga Vertov, a filmszem-ember
• Bikácsy Gergely: Hidegtál, sok késsel Bűnügyi film francia módon
FESZTIVÁL
• Báron György: Tükröződések London

• Mándy Iván: Marlene Dietrich
• Dárday István: Az elmulasztott reform Vita a filmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Nincs kettő négy nélkül
• Nóvé Béla: A kövek ura
• Báron György: A tiszteletbeli konzul
• Kapecz Zsuzsa: Vitorlás a láthatáron
• Máté J. György: A smaragd románca
• Upor László: Vaskos tréfa
• Baló Júlia: Mi lenne, ha...
• Farkas Ágnes: Váratlan fordulat
• Mészáros István: Nap, széna, eper
• Bérczes László: A borotvás gyilkos
• Vida János: Fehér lótusz
TELEVÍZÓ
• Szekfü András: A műsorszóró műhold jelen és jövője Televíziók versenye
• Boros István: A hold árnyékában... Budapestről nézve
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Marlene, stílus nélkül

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jurassic Park 3.

Elek Kálmán

 

Isten hozta Spielberg vidám- és őslényparkjában! Erre az attrakcióra már kétszer befizettük a gyereket (a bennünk lévőt, a rajtunk kívülit), eddig jól szórakoztunk, volt kukorica és kóla, guvadt a szemünk, képeskönyvekből és kifestőkből ismerős őslények rohangáltak jobbra-balra, tehetséges karakterszínészek statisztáltak a látványnak – ritkán ásítottunk, s ez már jó, megérte. Mágusunk, tanítónk és minden jó ügy bajnoka ezúttal, egyéb elfoglaltságai miatt – Kubrick örökül hagyott vázlataiból forgatott ízlésficamos, önmaga fontosságától elbűvölt filmet – megbízható kollegája (Joe JohnstonRocketeer) kezébe adta az irányítást, hogy újra megnyílhasson Miki Mókatára, na meg a pénztárcánk. Őslények jobbról-balról – eddig ismerős. Nini, papa, az ott repül, az meg úszik, az meg ott Indiana Jones, ja, mégsem, csak a kalapja (a kalap alatt egy jobb sorsra érdemes ausztrál színész)!

A mester nagy újítása: a harmadik rész ragadozói már nemcsak vérszomjas dögök, ó nem kérem, ezek a sátánfajzatok megfontolt stratégák, kommunikációs hálózatuk fejlett (a korszellem!), csapdába csalnak, csatasorba rendeződnek, és csak akkor ölnek, ha már biztosak a dolgukban (nagyvállalati stratégia!). Egyre ijesztőbbnek tűnnek, egyre több az emberi vonásuk. Hogy mire emlékeztetnek leginkább? Képzelj hozzájuk öltönyt nyakkendővel, s megtudod. A Jurassic Park harmadik része a sorozat eddigi leghatásosabb darabja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/09 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3447