KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/április
POSTA
• Kovács Dénesné: Ki nem ismeri Hammettet?
FILMSZEMLE
• Ágh Attila: Kényszerfiatalok és a történelem
• Schubert Gusztáv: Töredékek dramaturgiája Beszélgetés Székely Gáborral
• Zalán Vince: A krónikás ember Bábolna
• Reményi József Tamás: Övön alul Falfúró
• Szilágyi Ákos: A rendetlenség varázsa Beszélgetés az elfogulatlan filmezésről
• Koltai Ágnes: Hollywoodi suszterek Szerelem első vérig

• Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás Keserű igazság
• Faragó Vilmos: Háború és háború Jöjj és lásd
• Ardai Zoltán: Boldogságmontázs Dziga Vertov, a filmszem-ember
• Bikácsy Gergely: Hidegtál, sok késsel Bűnügyi film francia módon
FESZTIVÁL
• Báron György: Tükröződések London

• Mándy Iván: Marlene Dietrich
• Dárday István: Az elmulasztott reform Vita a filmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Nincs kettő négy nélkül
• Nóvé Béla: A kövek ura
• Báron György: A tiszteletbeli konzul
• Kapecz Zsuzsa: Vitorlás a láthatáron
• Máté J. György: A smaragd románca
• Upor László: Vaskos tréfa
• Baló Júlia: Mi lenne, ha...
• Farkas Ágnes: Váratlan fordulat
• Mészáros István: Nap, széna, eper
• Bérczes László: A borotvás gyilkos
• Vida János: Fehér lótusz
TELEVÍZÓ
• Szekfü András: A műsorszóró műhold jelen és jövője Televíziók versenye
• Boros István: A hold árnyékában... Budapestről nézve
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Marlene, stílus nélkül

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Olsen-banda boldogul

Sólyom András

 

Az Olsen bandája filmek bárgyúan kedves szereplői, a zseniális bűnözőt, Egon Olsent mindenhová követő, gyermeki ésszel, hévvel és szerencsével rendelkező, ifjúnak már egyáltalában nem mondható csapat a mai világvárosi nyüzsgésben olyan szélhámosságokat, betöréseket, rablásokat követ el, amelyek a mozinéző pénzsóvár álmodozásainak éppen megfelelnek. Kisemberek hihetetlen története, kisemberek örök álma: elkölthetetlen mennyiségű pénzt szerezni, fényesen kiöltözni, tengerpartra repülni, dorbézolni.

Mozivilág ez ahogy már megszokhattuk, amibe csipetnyi szkeptikus-ironikus felhanggal ezért belopta magát az a jelen, amivel szemben az álom, mint mozivágy megszületett. Mert az igazi nagymenő szélhámosokat a rendőrség csak őrzi-kíséri (legtöbbször motorbicikliken), s a kisember bámulhat. Kell tehát a vágykép, az álom, a chaplini erő, ami szerint mégiscsak győzhet az ügyefogyott, a reménytelen, az esendő, a szegény.

A jó ritmusú, ötletekben gazdag történetet látva, valószínűleg csak az unatkozik, akit zavar a programmá tett álom, a leegyszerűsített jellemek színészi egysíkúsága, a néhol kifestőkönyv-szerűen lapossá nyomott világ.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 44-45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7368