KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/április
POSTA
• Kovács Dénesné: Ki nem ismeri Hammettet?
FILMSZEMLE
• Ágh Attila: Kényszerfiatalok és a történelem
• Schubert Gusztáv: Töredékek dramaturgiája Beszélgetés Székely Gáborral
• Zalán Vince: A krónikás ember Bábolna
• Reményi József Tamás: Övön alul Falfúró
• Szilágyi Ákos: A rendetlenség varázsa Beszélgetés az elfogulatlan filmezésről
• Koltai Ágnes: Hollywoodi suszterek Szerelem első vérig

• Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás Keserű igazság
• Faragó Vilmos: Háború és háború Jöjj és lásd
• Ardai Zoltán: Boldogságmontázs Dziga Vertov, a filmszem-ember
• Bikácsy Gergely: Hidegtál, sok késsel Bűnügyi film francia módon
FESZTIVÁL
• Báron György: Tükröződések London

• Mándy Iván: Marlene Dietrich
• Dárday István: Az elmulasztott reform Vita a filmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Nincs kettő négy nélkül
• Nóvé Béla: A kövek ura
• Báron György: A tiszteletbeli konzul
• Kapecz Zsuzsa: Vitorlás a láthatáron
• Máté J. György: A smaragd románca
• Upor László: Vaskos tréfa
• Baló Júlia: Mi lenne, ha...
• Farkas Ágnes: Váratlan fordulat
• Mészáros István: Nap, széna, eper
• Bérczes László: A borotvás gyilkos
• Vida János: Fehér lótusz
TELEVÍZÓ
• Szekfü András: A műsorszóró műhold jelen és jövője Televíziók versenye
• Boros István: A hold árnyékában... Budapestről nézve
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Marlene, stílus nélkül

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Makra

Karcsai Kulcsár István

 

Szomorú időszerűség: Rényi Tamásról már múltidőben kell írni. Sikeres rendező volt. Beírta nevét a mai magyar film történetébe. Mégis mindig egy kissé fájó hiányérzettel gondolhatunk arra, hogy mi lett volna, ha a legkülönfélébb műfajokban tett kirándulásai helyett következetesen kitart amellett a vonal mellett amit életművében a Legenda a vonaton (1962), a Sikátor (1966) és a Makra (1972) jelent. Főleg az utóbbi kettő, melyekben Kertész Ákos regényeit vette filmjei alapjául a rendező, és volt bátorsága arra, hogy túllépjen a munkásábrázolásra nehezedő sematikus hagyományokon, és napjaink problémáit átélő, őszinte emberi kérdésekkel viaskodó hősöket teremtsen.

A Makra nagy időt ölel fel. Kitűnő atmoszférateremtő erővel idézi az ötvenes évek viharos korszakának levegőjét, hátterét, embereit. Mégsem válik történelmi képeskönyvvé, vagy valamiféle rekonstruált híradássá. Elsősorban azzal kerüli el a veszélyt, hogy a címadó főhős korunk egyik jellegzetes figurája. A saját lehetőségeitől visszarettenő, tehetségét, eredetiségét kibontani nem merő, mindig inkább a kényelmes középszert választó fiatal munkás tragédiája máig időszerű. Mindez feszült, igazi filmdrámán, Makra Ferenc és szerelmeinek keserű történetén át bontakozik ki, őszintén, emberien. Aminek megvalósításához hozzásegítenek a kiváló színészek, Juhász Jácinttal és Csomós Marival az élen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8170