KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/május
KRÓNIKA
• N. N.: Hírek Roger Leenhardt; Anne Baxter; Lilli Palmer
• N. N.: Hibaigazítás

• Kornis Mihály: A történelem csinos rabszolgái Jancsó Miklós olasz filjeiről
• György Péter: A mulandóság építészei A magyar film díszletvilága
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vége a misének? Nyugat-Berlin
• Antal István: Filmezzetek, testvéreim! Beszélgetés Jonas Mekasszal

• Bródy András: Mozi a víz alatt Vita a filmgyártásról
• Kovács András Bálint: A szorongás képei Az expresszionizmus és a film
• Márton László: Térfátum, síklátvány, ponteszme Fritz Lang filmjeiről
• N. N.: Fritz Lang filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Bikácsy Gergely: A rejtőzködő kamera Eric Rohmer
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Képvadászok
• Bérczes László: Az elvarázsolt dollár
• Ardai Zoltán: Szerelmi lázálom
• Faragó Zsuzsa: A part
• Koltai Ágnes: Vad banda
• Kovács András Bálint: Végtelen nappalok
• Szemadám György: Elpidio Valdes
• Kovács András Bálint: Ottó, az orrszarvú
• Vida János: Aladdin és a csodalámpa
• Máté J. György: Egyéniség
• Gervai András: Háborúban nőttem fel
• Bársony Éva: Patorale Heroica
• Hegyi Gyula: A lótolvaj lánya
KÖNYV
• Almási Miklós: A maradandóság katalógusa
• Fáber András: Ember, gép, idő

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Észvesztő

Hungler Tímea

 

Aki olvasott már valaha Sylvia Plath-t, esetleg volt szerencséje Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című könyvéhez, vagy ne adj’ isten a saját bőrén tapasztalta, miként nyomorítja meg az ember életét a pszichózis, az előtt ismerős lehet a világ, melyet a Susanna Kaysen kulcsregénye alapján készült James Mangold-film megjelenít. A hatvanas évek Amerikájában játszódó mű a lélek mélyrétegeibe, egy rehabilitációs intézet mindennapjaiba nyújt betekintést.

Susanna sorsa párhuzamosan Amerika sorsfordító időszakával, a vietnami háború idejében vesz fordulatot, mikor borderline-személyiségként bekerül a pszichiátriára. A film eredeti címe (Girl, interrupted) nem csupán a zavartságra utal, de a képi világra is; a gyógyulást, az intézeti napokat minduntalan félbeszakítja a lány múltjából felvillanó egy-egy jelentős pillanat, a gyerekkori élményektől kezdve egészen Susanna öngyilkossági kísérletéig.

A film erőssége e megszakításos képi technika mellett az érzelmi motivációkat, a lelki működéseket, a kínokat bemutató színészi alakításokban rejlik. Az imponáló vonulatból (Winona Ryder, Whoopi Goldberg, Vanessa Redgrave) magasan kiemelkedik a szociopata, kezelhetetlen, de mégis rendkívül érzelmes Lisát alakító Angelina Jolie, akiről e filmet látva elmondható, nem véletlenül alakításáért Golden Globe-ot s utóbb epizodista Oscart kapott.

A gyógyulás a két világ közötti helyes választás. Az alatt a két év alatt, melyben Susanna az intézet ápoltja, az osztály igazi közösséggé, egységfronttá válik a kinti világgal szemben. Az érzelmes, de semmiképpen sem érzelgős húrokat pengető alkotásában minden beteg a saját sorsán keresztül válaszol arra, hogy belemenekül-e maga teremtette világába, vagy megtanul alkalmazkodni hozzá, s visszatér abba a világba, mely végül is megbetegítette.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2942