KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/május
KRÓNIKA
• N. N.: Hírek Roger Leenhardt; Anne Baxter; Lilli Palmer
• N. N.: Hibaigazítás

• Kornis Mihály: A történelem csinos rabszolgái Jancsó Miklós olasz filjeiről
• György Péter: A mulandóság építészei A magyar film díszletvilága
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vége a misének? Nyugat-Berlin
• Antal István: Filmezzetek, testvéreim! Beszélgetés Jonas Mekasszal

• Bródy András: Mozi a víz alatt Vita a filmgyártásról
• Kovács András Bálint: A szorongás képei Az expresszionizmus és a film
• Márton László: Térfátum, síklátvány, ponteszme Fritz Lang filmjeiről
• N. N.: Fritz Lang filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Bikácsy Gergely: A rejtőzködő kamera Eric Rohmer
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Képvadászok
• Bérczes László: Az elvarázsolt dollár
• Ardai Zoltán: Szerelmi lázálom
• Faragó Zsuzsa: A part
• Koltai Ágnes: Vad banda
• Kovács András Bálint: Végtelen nappalok
• Szemadám György: Elpidio Valdes
• Kovács András Bálint: Ottó, az orrszarvú
• Vida János: Aladdin és a csodalámpa
• Máté J. György: Egyéniség
• Gervai András: Háborúban nőttem fel
• Bársony Éva: Patorale Heroica
• Hegyi Gyula: A lótolvaj lánya
KÖNYV
• Almási Miklós: A maradandóság katalógusa
• Fáber András: Ember, gép, idő

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A filmmúzeumok bemutatói

Kiruccanók

Bíró László

 

Könnyed és szellemes filmet rendezett 16 nap alatt az amerikai első filmes Greg Mottola a középosztály, az istenadta középosztály egyik alaptörténetéből: mihez kezd az ifjú Feleség, ha a Férj nadrágzsebében szerelmeslevelet talál házimunka közben. A Családhoz fordul, s a sokat látott Mama vezetésével, illetve az ügyefogyott Papa asszisztálásával maguk járnak a dolgok végére. Az alkalmasint hűtlen Férj kifigyelésére induló Családi kocsiban ül még Hugica hosszú távú Barátjával. Az amerikai közép-középosztály eme kvintettje hétköznapi kalandokon esik át a film időbeli keretét nyújtó egyetlen hétköznap alatt, mígnem elérkeznek a probléma gyökeréig, na de erre aztán már végképp nem számítottak. A néző sem, s ettől jó a film.

No meg attól, hogy a rendező miképp lendíti át a realista megközelítést annak fokozásával a szatíra irányába. Minden helyzet és mindenki olyan „minimalistán” valószerű, de ha Mama vőt üldöz New Yorkban, akkor torkaszakadtából ordibál s majd’ infarktust kap; hosszú távú Barát pedig egy kutyafejű emberről ír regényt a világ jobbítása végett. Teszik mindezt a legtermészetesebb módon, s ekképp valósul meg a rendezői szándék: ábrázolni a működésképtelen polgári családot működés közben, mely elsősorban tagjait nem ismeri, eszményeit annál inkább. A film producere, a Szex, hazugság, videóval világsikert aratott Steven Soderbergh csalhatatlan érzékkel látta meg Mottolában a hasonszőrű gondolkodót. Reméljük, Soderbergh ismét csak kevés pénzt teremt elő a fiatal független filmes készülő második alkotásához, hiszen a „tehetség vagy kukac mocorog a rendezőben” kérdésre még csak annyit válaszolhatunk, hogy a Kiruccanókban a mester már megjelent, a zseni feltűnéséhez pedig a szerényebb anyagiak is elegendőek. Legalábbis Amerikában.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4573