KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/május
KRÓNIKA
• N. N.: Hírek Roger Leenhardt; Anne Baxter; Lilli Palmer
• N. N.: Hibaigazítás

• Kornis Mihály: A történelem csinos rabszolgái Jancsó Miklós olasz filjeiről
• György Péter: A mulandóság építészei A magyar film díszletvilága
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vége a misének? Nyugat-Berlin
• Antal István: Filmezzetek, testvéreim! Beszélgetés Jonas Mekasszal

• Bródy András: Mozi a víz alatt Vita a filmgyártásról
• Kovács András Bálint: A szorongás képei Az expresszionizmus és a film
• Márton László: Térfátum, síklátvány, ponteszme Fritz Lang filmjeiről
• N. N.: Fritz Lang filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Bikácsy Gergely: A rejtőzködő kamera Eric Rohmer
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Képvadászok
• Bérczes László: Az elvarázsolt dollár
• Ardai Zoltán: Szerelmi lázálom
• Faragó Zsuzsa: A part
• Koltai Ágnes: Vad banda
• Kovács András Bálint: Végtelen nappalok
• Szemadám György: Elpidio Valdes
• Kovács András Bálint: Ottó, az orrszarvú
• Vida János: Aladdin és a csodalámpa
• Máté J. György: Egyéniség
• Gervai András: Háborúban nőttem fel
• Bársony Éva: Patorale Heroica
• Hegyi Gyula: A lótolvaj lánya
KÖNYV
• Almási Miklós: A maradandóság katalógusa
• Fáber András: Ember, gép, idő

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Átok

Teszár Dávid

 

A kóros ötlettelenségben szenvedő Hollywood ezidőtájt kezd igazán ráállni az ázsiai sikerfilmek újraforgatására. Az óriási üzleti haszonnal kecsegtető bűncselekmény-sorozat A kör remake-jével indult, s mivel az eddig négy darabot számláló Ju-on sorozatot a Ringuhoz mérhető hisztéria jellemezte, e horrorhistória sem kerülhette el szerencsétlen sorsát. Megjegyzendő, a közeljövőben nemcsak japán kasszasikerek kerülnek amerikai kivégzőosztag elé: többek között a dél-koreai Oldboy-t, és a hongkongi Szigorúan piszkos ügyeket is újrahasznosítják.

A sztori a harmadik részt (Ju-on: The grudge) veszi alapul, szinte annak jelenetről jelenetre történő tükörfordításáról beszélhetünk – ugyanazon japán környezetben, csak amerikai színészekkel. Klasszikus obake yashiki (kísértetlakta ház) történet ez, amelyben a Földön ragadt nyughatatlan lelkek kísértik az elátkozott házba betévedőket. Sam Raimi cége nemcsak a remake jogát, de magát az egész szériáért felelős Takashi Shimizut is megvette magának: hangulatteremtés terén ez mindenképpen a mozi előnyére válik. Meglepő és egyben dicséretes, hogy nem vasalták élére a narratívát, nem adták meg a szokásos engedményt az amerikai nézőknek: megtartották az eredeti film precíz, jól átgondolt mozaikos szerkezetét. A gigantikus szakadék, az Amerika-kompatibilitás másutt keresendő: az ijesztgetés mérsékeltségére már előre a PG 13-as korhatár-besorolás, a színészi mélységekre pedig a főhőst játszó tiniikon Sarah Michelle Gellar neve figyelmeztet. Így válhat a roppant rémisztő, igen hatásos Ju-on 3-ból a hígítás során ízét vesztett, az eredeti ismeretében tökéletesen érdektelen pancs. Ironikus módon azonban még így is nevetve veri kenterbe hasonszőrű amerikai társait.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4833