KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/május
KRÓNIKA
• N. N.: Hírek Roger Leenhardt; Anne Baxter; Lilli Palmer
• N. N.: Hibaigazítás

• Kornis Mihály: A történelem csinos rabszolgái Jancsó Miklós olasz filjeiről
• György Péter: A mulandóság építészei A magyar film díszletvilága
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vége a misének? Nyugat-Berlin
• Antal István: Filmezzetek, testvéreim! Beszélgetés Jonas Mekasszal

• Bródy András: Mozi a víz alatt Vita a filmgyártásról
• Kovács András Bálint: A szorongás képei Az expresszionizmus és a film
• Márton László: Térfátum, síklátvány, ponteszme Fritz Lang filmjeiről
• N. N.: Fritz Lang filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Bikácsy Gergely: A rejtőzködő kamera Eric Rohmer
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Képvadászok
• Bérczes László: Az elvarázsolt dollár
• Ardai Zoltán: Szerelmi lázálom
• Faragó Zsuzsa: A part
• Koltai Ágnes: Vad banda
• Kovács András Bálint: Végtelen nappalok
• Szemadám György: Elpidio Valdes
• Kovács András Bálint: Ottó, az orrszarvú
• Vida János: Aladdin és a csodalámpa
• Máté J. György: Egyéniség
• Gervai András: Háborúban nőttem fel
• Bársony Éva: Patorale Heroica
• Hegyi Gyula: A lótolvaj lánya
KÖNYV
• Almási Miklós: A maradandóság katalógusa
• Fáber András: Ember, gép, idő

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Angyalok földje

Karcsai Kulcsár István

Kassák Lajos századunk avantgardista irányzatait mélyen átérezve, egyetemes szinten is figyelemre méltót alkotott irodalomban, festészetben egyaránt. Ugyanakkor volt egy nagy realista korszaka is Ennek az időszaknak egyik legjelentősebb alkotása az 1929-ben írt Angyalföld című regénye. Révész György a könyv alapján forgatta az Angyalok földjei. A régi, keserűen, szomorúan legendás Angyalföld támad életre a mozgóképben. A korrajzzá szélesülő, brechti hangvételű, balladisztikus proletár történet méltó irodalmi anyagához, és képileg is igen kifejező. A bánatos, komor mese eleven figurái, sokoldalúan jellemzett alakjai révén válik érdekessé. Humánussá és életigenlővé pedig az a szeretet és részvét teszi, ahogyan ezekhez az emberekhez közeledik a rendező. A film több nemzetközi díjat is nyert, a legnevezetesebb sikerét Mar del Platában aratta, ahol nagydíjat és a filmkritikusok különdíját nyerte el. De minden kitüntetésnél ékesebben szól, hogy majd két évtized múltán is élő, érdekes, szép film Révész György munkája. Makláry Zoltán verklis-alakítása pedig élmény és filmtörténelem egyszerre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7509