KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/június
• Kovács András Bálint: Hiányzó nemzedék Balázs Béla Stúdió 1985/86
• Hirsch Tibor: Töretlen és megtört filmek Balázs Béla Stúdió 1985/86
• Báron György: A harag napja Szélvihar
• Reményi József Tamás: „Egy madár röpte, egy kavics, egy kökénybokor” In memoriam H. P.
• Koltai Ágnes: Fotó, film, város Az eltűnt Budapest nyomában
• Durst György: Egy stúdiótitkár feljegyzései Részletek
• Szilágyi Ákos: Profizmus és akadémizmus Az operatőri film és ami azon túl van
• Alexa Károly: A muzeális bestia Halálos tavasz
• Dés Mihály: A száműzött tangó Argentin filmek
• Dés Mihály: Borges és a film
• N. N.: Filmek Borges írásaiból
• Fáber András: Világvége műanyagból Katasztrófák filmen elbeszélve
• Réz András: Lehet-e katasztrófa az élet után?
• Szántó Péter: Denevérháton Airport I–IV.
• Lányi András: Hazabeszélek Bevezetés a filmpolitika gazdaságtani bírálatához
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Donald kacsa nyári kalandjai
• Hegyi Gyula: Nem kell mindig kaviár
• Gáti Péter: Kismaszat és a gézegúzok
• Nóvé Béla: A fehér törzsfőnök
• Bársony Éva: A Coca-Cola kölyök
• Ardai Zoltán: A mallorcai ember
• Baló Júlia: Kicsi, de szemtelen
• Kabai József: Az élet szigete
• Farkas Ágnes: Elnézést, néz ön meccset?
• Máté J. György: A betörés nagymestere
• Schreiber László: Hóbortos népség
• Kapecz Zsuzsa: Választás
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Portrézsargon Ünnep
• Bikácsy Gergely: A giccs artistája Claude Lelouch
KÖNYV
• Szemadám György: Azok a csodálatos rajzfilmesek
KRÓNIKA
• N. N.: Szlovák filmnapok

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hajrá Bliss!

Tüske Zsuzsanna

Whip It – amerikai, 2009. Rendezte: Drew Barrymore. Írta: Shauna Cross. Kép: Robert D. Yeoman. Zene: The Section Quartet. Szereplők: Ellen Page (Bliss), Marcia Gay Harden (Brooke), Eulala Scheel (Shania), Drew Barrymore (Smashley), Jimmy Fallon (Johnny Rocket), Juliette Lewis (Iron Maven). Gyártó: Mandate Pictures / Rye Road Productions. Forgalmazó: Palace Pictures. Feliratos. 111 perc.

Ha versenyt írnának ki az utóbbi évek felnőtté válás filmjeinek legragyogóbb és legtöbbet foglalkoztatott hősnője-címre, a korona valószínűleg jó eséllyel kerülhetne Ellen Page fejére. A szívós, küzdelemre termett, ugyanakkor különleges bájjal ellátott kamaszlány-figura, a perverz férfiakkal való harc (Cukorfalat), vagy a szülés nehézségeinek leküzdése (Juno) után ismét rögös úton jár, amely azonos akadályokkal van kikövezve.

A 17 éves Bliss Cavendar-nek minden vágya kitörni eldugott, poros szülővárosából, Bodeen-ből, azonban a mellékelt ábra szerint Texasban erre csupán két lehetőség kínálkozik: ha valakiből futballsztár, vagy szépségkirálynő lesz. Bliss – bár anyja masszívan próbálja trenírozni az utóbbi cím megszerzésére – mégis úgy dönt, hogy a „Texas sárgarózsája”-projekt helyett más menekülési útvonalat választ: tehetsége és egy apró, korkerekítésről szóló hazugság révén bekerül egy austini görkorcsolya csapatba, ahol a sztárságért a legkeményebb, nyolckeréken száguldó helyi nimfák és démonok közt kell helytállnia. Bliss jól veszi az akadályokat, „Babe Ruthless” néven a legmenőbb játékosok egyike lesz, ráadásul az első igazi szerelem is beköszön egy amatőr rockbanda szépszál frontlegénye képében, a kettős élettel járó titkolózás azonban egyre nehezebb feladatnak bizonyul.

A szintén tinisztár-tőről fakadt Drew Barrymore első saját rendezésű filmje pontosan követi a coming-of-age filmek mintáit, ezen belül is a sport révén megszerzett siker és szerelem zsánertémáját dolgozza fel, akárcsak hét évvel korábbi elődje, a Csavard be, mint Beckham. A tinihősnek ezúttal ugyan nem kultúrközi partizánakciót kell végrehajtania, csupán az anyai magántradícióval kell szembefordulnia célja eléréséért, küzdelme mégsem válik alsóbbrendűvé, ahogy a bájos humort és az apró drámákat finoman adagoló ábrázolásmód sem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10082