KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/június
• Kovács András Bálint: Hiányzó nemzedék Balázs Béla Stúdió 1985/86
• Hirsch Tibor: Töretlen és megtört filmek Balázs Béla Stúdió 1985/86
• Báron György: A harag napja Szélvihar
• Reményi József Tamás: „Egy madár röpte, egy kavics, egy kökénybokor” In memoriam H. P.
• Koltai Ágnes: Fotó, film, város Az eltűnt Budapest nyomában
• Durst György: Egy stúdiótitkár feljegyzései Részletek
• Szilágyi Ákos: Profizmus és akadémizmus Az operatőri film és ami azon túl van
• Alexa Károly: A muzeális bestia Halálos tavasz
• Dés Mihály: A száműzött tangó Argentin filmek
• Dés Mihály: Borges és a film
• N. N.: Filmek Borges írásaiból
• Fáber András: Világvége műanyagból Katasztrófák filmen elbeszélve
• Réz András: Lehet-e katasztrófa az élet után?
• Szántó Péter: Denevérháton Airport I–IV.
• Lányi András: Hazabeszélek Bevezetés a filmpolitika gazdaságtani bírálatához
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Donald kacsa nyári kalandjai
• Hegyi Gyula: Nem kell mindig kaviár
• Gáti Péter: Kismaszat és a gézegúzok
• Nóvé Béla: A fehér törzsfőnök
• Bársony Éva: A Coca-Cola kölyök
• Ardai Zoltán: A mallorcai ember
• Baló Júlia: Kicsi, de szemtelen
• Kabai József: Az élet szigete
• Farkas Ágnes: Elnézést, néz ön meccset?
• Máté J. György: A betörés nagymestere
• Schreiber László: Hóbortos népség
• Kapecz Zsuzsa: Választás
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Portrézsargon Ünnep
• Bikácsy Gergely: A giccs artistája Claude Lelouch
KÖNYV
• Szemadám György: Azok a csodálatos rajzfilmesek
KRÓNIKA
• N. N.: Szlovák filmnapok

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szívzűr

Gelencsér Gábor

Magyar, 1981. Rendezte: Böszörményi Géza. Szereplők: Máté Gábor, Udvaros Dorottya, Jiří Menzel, Básti Juli, Pogány Judit. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 83 perc.

Régi korok filmjeinek dvd-kiadása jó alkalmat nyújthat arra, hogy lemérjük, mi marad eleven az egykori élményből, s mi az, aminek inkább csak kortörténeti értéke van. Különösen igaz ez a kánonon kívül eső, kevéssé klasszicizálódott filmek esetében, illetve a filmtörténet köztes homályzónájában születő alkotásoknál. Böszörményi Géza harmadik játékfilmrendezése, a Szívzűr ebbe a körbe tartozik. A forgatókönyvíróként jegyzett, Gyarmathy Lívia által rendezett Ismeri a Szandi mandit? (1969) a groteszk látásmód modernista stílusú megfogalmazásával filmtörténetet írt; első önálló rendezése, a Madárkák (1971) groteszk líráját nem szárnyalták túl a későbbi filmek. Az alkotópáros közös munkája, a Recsk 1950−53 (1988) a múltfeltáró dokumentumfilmek egyik legbátrabb és legmegrázóbb darabja lett. Az 1981-ben készült Szívzűr egy átmeneti korszak jellegzetesen átmeneti munkája: a dokumentarizmus már túllépett a Budapesti Iskola zenitjén, de még nem érkezett el a történelmi dokumentumfilmek ideje; a szerzői stílus radikális formát öltött, miközben egyre nagyobb teret követelt a jól szabott akadémizmus.

A helyzet- és jellemkomikumra épülő vígjáték műfaját átitatja az alkotó szerzői látásmódja; a társadalmi szatíra rendszerkritikája helyett inkább a groteszk figurákra figyelünk; a poénra kifutatott anekdotikus történetben fontos szerepet játszanak az eseményeket meg-megállító életképek. A film bemutatójának emberöltőnyi távlata pedig még nem olyan távoli, hogy ne volna ismerős a kicsinyke falu hétköznapi világa – de ez már nem feltétlenül a filmen múlik.

Azon is, persze, s itt érhetők tetten a Szívzűr maradandó értékei. A falusi körorvos küzdelme a kisszerűséggel mérhetetlenül szomorú és felemelő. Szomorú, mert a korrupt, kiábrándító falusi (meg fővárosi) élet őt is menthetetlenül bedarálja. És felemelő, mert ideig-óráig munkál benne − ahogy a környezetében is − a változtatni akarás vágya, a remény egy jobb életben. S ennek az eleve kudarcra ítélt küzdelemnek, ezeknek az esendő hősöknek – ahogy Fazekas Eszter és Moldován Márton negyedórás portréfilmjének címe nevezi a Böszörményi-oeuvre szereplőit − vannak emlékezetes pillanatai. A késő Kádár-kor tipikus alakjainak és társadalmi mechanizmusainak karikaturisztikus bemutatása helyett ezek az időtlenné emelt groteszk epizódok a film valóban maradandó értékei. Trabant – dallamkürttel; csöpögő orrú páciensek és egy olvadó hóember képi ríme; a kerékpárján hegedülő muzsikus, aki csak addig hagyja abba a zenélést, amíg a kanyarban akkurátusan indexel. S ebbe a körbe tartozik a film metaforikus főhőse Jiří Menzel alakításában. Ő a tetőről kíséri figyelemmel a gyarló eseményeket, s noha leginkább lezuhan, és a lábát töri, ám egyetlen egyszer repülni is képes… Holttestét érthetetlen módon a házától jókora távolságban találják meg. A film ezt a rövid repülési szakaszt célozza meg – saját zuhanásának melankolikus belátásával.

Extra: Esendő hősök (MaNDA, 2014, 16’)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11739