KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/június
• Kovács András Bálint: Hiányzó nemzedék Balázs Béla Stúdió 1985/86
• Hirsch Tibor: Töretlen és megtört filmek Balázs Béla Stúdió 1985/86
• Báron György: A harag napja Szélvihar
• Reményi József Tamás: „Egy madár röpte, egy kavics, egy kökénybokor” In memoriam H. P.
• Koltai Ágnes: Fotó, film, város Az eltűnt Budapest nyomában
• Durst György: Egy stúdiótitkár feljegyzései Részletek
• Szilágyi Ákos: Profizmus és akadémizmus Az operatőri film és ami azon túl van
• Alexa Károly: A muzeális bestia Halálos tavasz
• Dés Mihály: A száműzött tangó Argentin filmek
• Dés Mihály: Borges és a film
• N. N.: Filmek Borges írásaiból
• Fáber András: Világvége műanyagból Katasztrófák filmen elbeszélve
• Réz András: Lehet-e katasztrófa az élet után?
• Szántó Péter: Denevérháton Airport I–IV.
• Lányi András: Hazabeszélek Bevezetés a filmpolitika gazdaságtani bírálatához
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Donald kacsa nyári kalandjai
• Hegyi Gyula: Nem kell mindig kaviár
• Gáti Péter: Kismaszat és a gézegúzok
• Nóvé Béla: A fehér törzsfőnök
• Bársony Éva: A Coca-Cola kölyök
• Ardai Zoltán: A mallorcai ember
• Baló Júlia: Kicsi, de szemtelen
• Kabai József: Az élet szigete
• Farkas Ágnes: Elnézést, néz ön meccset?
• Máté J. György: A betörés nagymestere
• Schreiber László: Hóbortos népség
• Kapecz Zsuzsa: Választás
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Portrézsargon Ünnep
• Bikácsy Gergely: A giccs artistája Claude Lelouch
KÖNYV
• Szemadám György: Azok a csodálatos rajzfilmesek
KRÓNIKA
• N. N.: Szlovák filmnapok

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Spiderwick krónikák

Kovács Gellért

The Spiderwick Chronicles – amerikai, 2007. Rendezte: Mark Waters. Írta: David Berenbaum, Ted Elliott és Terry Rossio. Kép: Caleb Deschanel. Zene: James Horner. Szereplők: David Strathairn (Arthur Spiderwick), Sarah Bolger (Mallory Grace), Freddie Highmore (Jared Grace/Simon Grace), Mary-Louise Parker (Helen Grace). Gyártó: Kennedy/Marshall/Nickelodeon. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 96 perc.

 

Az utóbbi években megszaporodott, fantasy-motívumokkal díszített hollywoodi mesefilmek többségének egyik legnagyobb hibája, hogy minden kockájukon érződik egyfajta izzadságos, kínos igyekezet. Annak dacára, hogy az alapanyagként szolgáló könyvek esetenként jóval korábban jelentek meg nyomtatásban, mint J. K. Rowling regénysorozata, a készítők úgy loholnak Harry Potter nyomában, mintha a szemüveges varázslótanonc színre lépése előtt nem léteztek volna mítoszokba kapaszkodó ifjúsági kalandfilmek.

A két legutóbbi próbálkozás, az arcpirítóan ostoba Ébredő sötétség és a jó szándékú, ám feleslegesen bonyolult szövésű Az arany iránytű után most végre olyan adaptáció kerül a filmszínházakba, amely nem szándékozik beállni az egyre elkeseredettebb versenyzők sorába. A Spiderwick krónikák története varázslatos, bár nem túl eredeti: három testvér és édesanyjuk egy ódon, erdőszéli házba költöznek, ahol a gyerekek egy fantasztikus feljegyzésekkel teli könyvre bukkannak. A mágikus lapok titkát pecsét és egy mézfüggő manó őrzi. De nem eléggé!

Az önfeledt mókázás izgalmairól a gondosan felépített menekülős-ijesztgetős jelenetek gondoskodnak, valamint humorban és finoman adagolt erkölcsi tanulságokban sincs hiány. Ami pedig a mesebeli figura-garnitúrát illeti: a digitálisan animált koboldok, tündérek és szörnyetegek olyan szerethetőre sikeredtek, hogy „alakításukat” látva talán még Jim Henson, a bábművészet megboldogult amerikai mestere, a Muppet Show és a Fantasztikus labirintus szülőatyja is elismerően csettintene.

Azért persze ne legyenek kétségeink, jelen darab alkotói is bizonyára számoltak a lehetséges folytatásokkal (lesz miből forgatókönyvet írni, hiszen Tony DiTerlizzi és Hony Black tíz, gyönyörűen illusztrált kötetet jelentetett meg eddig), azonban a Mark Waters rendező által irányított csapat tanult az elődök tévedéseiből, és nem felejtette el: egy igényes mozifilm-széria nélkülözhetetlen alapkövetelménye a jól sikerült első rész.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9361