KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kém a szomszédban

Varró Attila

Spy Next Door­ – amerikai, 2010. Rendezte: Brian Levant. Írta: Jonathan Bernstein, James Greer, Gregory Poirier. Kép: Dean Cundey. Zene: David Newman. Szereplők: Jackie Chan (Bob Ho), Billy Ray Cyrus (Colton James), Madeline Carroll (Farren), Alina Foley (Nora). Gyártó: Lionsgate / Relativity Media. Forgalmazó: Palace Pictures. Szinkronizált. 94 perc.

Lee Marvin kivételével nemigen akad akciósztár, akinek inkább javított, mint rontott az imázsán az öregség, nem csoda hát, ha az ötödik x környékén a műfaj képviselői mind riadtabban keresnek zsánerkiutat az egyre megerőltetőbb fizikai teljesítményeket kivánó szerepkörből – annál érthetetlenebb azonban, miért fordulnak hőseink oly szívesen épp a gyermekvigyázós családi vígjáték felé, tekitve, hogy kevés embertpróbálóbb kihívás akad egy csapat rakoncátaln kiskorúnál. Az ovizsaruk és gorilla bácsik kommanandójába idén becsatlakozó Jackie Chan ráadásul egyszerre két fronton is komoly küldetést vállalt, mikor a Kém a szomszédban pótapa-szerepbe kényszerűlő kínai szuperkémjének történetét a kockázatosabb piacot jelentő amerikai produkcióban készítette el: ráadásul a választott kertvárosi komédia a közelmúlt kínos hollywood-i próbálkozásainak színterét jelentő fantasztikus akciófilm (Szmokinger, Medál, Tiltott királyság) irracionális effektjeinek mankójától is megfosztotta a manapság már inkább kitartó, mint fáradhatatlan akciólegendát.

Többszörösen hősies vállalkozásnak számít tehát Jackie Chan friss filmje, ezért illendőbb örülni a félig telt pohárnak: annak, hogy a régi harcművész-zseni ma is képes fegyverarzenállá változtatni egy kertvárosi konyhát, éppen olyan precízen időzít látványgeget és verbális poént, mint a hongkongi rendőrsztorikban és még mindig lefegyverző könnyedséggel egyensúlyoz burleszkesetlenség és akcióakrobatika hajszálvékony peremén. A True Lies-ból és Ovizsaruból összeollózott ostoba történetparódia, az irritáló gyerekszínészek, a rendezői kézjegyet jelentő háziállat-poénok, sőt még az akciószekvenciákban szokatlanul szemet szúró dublőr- és drót-használat bűnei is eltörpülnek Jackie lankadatlan elszántsága láttán, amellyel immár a kiöregedés szélén is újból nekifut, hogy annyi bravúros mutatvány után végre egyszer áttörje a nyelvi korlátokat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10216