KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Martha Marcy May Marlene

Barkóczi Janka

Martha Marcy May Marlene – amerikai, 2011. Rendezte és írta: Sean Darkin. Kép: Jody Lee Pipes. Zene: Daniel Bensi. Szereplők: Elizabeth Olsen (Martha), Sarah Paulson (Lucy), Hugh Dancy (Ted), John Hawkes (Patrick). FilmHavens / Border Line Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 102 perc.

Sean Durkin pszichothrillere, amelynek címe viktoriánus gyermekversnek vagy mezei nyelvtörőnek is nyugodtan elmenne, a New York környéki hegyvidék hívogató erdeibe invitálja a nézőt. Az ambiciózus író-rendezőt természetesen nem a tábortűznél sütögetett mályvacukor illata vagy a mókusleső cserkészcsapat kalandjai ihlették meg a helyszínen, annál inkább az üde páfrányok árnyékában megbújó gyilkos szekta ténykedése, amely kallódó városi fiatalok ártatlan lelkeinek begyűjtésére specializálta magát. Az alkotók a film premierjéhez nem is találhattak volna ideálisabb alkalmat, mint az idei Sundance filmfesztivál, mert a psziché sebezhetőségét fájdalmas mélységekben bejáró munka minden ízében klasszikus indie darab.

Martha, a kizsigerelt és agyonhajszolt címszereplő, a kegyetlen spirituális kommunából nővére és sógora biztonságos connecticuti nyaralójába menekül, ahol mind őt, mind vendéglátóit lassan meglepi a teljes idegösszeomlás. A szörnyű emlékek és a kispolgári jelen között ugráló cselekményben fokozatosan bontakozik ki a lappangó borzalom, amit kitüntetett tagjainak egy agymosott és minden szinten terrorizált közösség kínál. A hősnő, akit előbb családjától elszakított, majd eltorzított és átlényegített az új közeg, elkeseredetten próbálja megtalálni eredeti énjét a távollét két esztendeje után, de fokozódó paranoiája miatt már az is kétségessé válik, hogy van-e még erre egyáltalán lehetőség. Bár a film a fontos és kibeszéletlen társadalmi problémát is jól modellezi, valójában leginkább az alig 22 éves Elizabeth Olsen páratlanul érett alakításáról szól, aki Martha megformálásával vitathatatlanul jogot nyer arra, hogy ettől kezdve ne a hírhedt Olsen-ikrek húgaként mutassák be, inkább azok legyenek az ő nővérei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10932