KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Született gengszterek

Géczi Zoltán

Stand Up Guys – amerikai, 2012. Rendezte: Fisher Stevens. Írta: Noah Haidle. Kép: Michael Grady. Zene: Lyle Workman. Szereplők: Al Pacino (Val), Christopher Walken (Doc), Alan Arkin (Hirsch), Julianna Margulies (Nina). Gyártó: Lionsgate / Lakeshore Entertainment. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 95 perc.

Val (Al Pacino) ismét börtönből szabadul, ezúttal 28 évet ült, sokat gyakorolta már ezt a mutatványt pályafutása során, most sem fogja elrontani. A kapuban régi cimborája és tettestársa, Doc (Christopher Walken) várja, akit felettébb kényelmetlen feladattal bízott meg egykori főnökük: a joviális öregúrrá szelídült bérgyilkosnak 24 órán belül hidegre kell tennie hajdani partnerét, ezáltal téve pontot egy évtizedek óta húzódó ügy végére.

Az ismeretlen forgatókönyvíró (Noah Haidle) anyagát hasonszőrű rendező (Fisher Stevens) dirigálta le, aki olyannyira megilletődhetett a két színészlegenda jelenlététől, hogy a kreatív irányítást feladva, feltételek nélkül bízta az öregfiúkra a film sorsát. Így a játékidő java a karakterépítést szolgálja: Pacino és Walken kedélyesen évődnek a kamera előtt (inkább rájátszanak a korukra, mintsem tagadni próbálnák azt), önironikus monológokat szavalnak, faltól-falig kijátsszák a komikus szituációkat, időnként pedig revolvert ragadnak, hogy régi vágású úriemberekként igyekezzenek korrigálni az őket mélyen felháborító erkölcsi kilengéseket. Ugyanakkor a ’70-es években rekedt veteránok számára értékes támogatást nyújtanak a kiváló mellékszereplők: Addison Timlin imádni valóan bűbájos pincérlánya és Vanessa Ferlito bosszúszomjas figurája sokkalta markánsabb és élettelibb, mint maguk a címszereplők.

A Született gengszterek ódivatú stílusmozi, Al Pacino, Christopher Walken és Alan Arkin természetes lazasággal hozzák az ízig-vérig cool figurákat, de valamiért mégis olyan érzése van a nézőnek, hogy mindenki jobban járt volna, ha a három gengszter ifjúkori kalandjairól készítenek egy valamelyest intenzívebb, ugyanakkor hasonlóan megfontolt és vagány filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11382