KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Merénylet

Fekete Martin

Assassination – amerikai, 1987. Rendezte: Peter Hunt. Szereplők: Charles Bronson, Jill Ireland, Stephen Elliott. Forgalmazó: Fantasy Film. 85 perc.

 

Bár az akciófilm műfajának legjelentősebb előzményeként számon tartott James Bond-sorozat kulcsfigurái közül csak a 007-es ügynököt életre keltő színészek nevei vonultak be a köztudatba, a hatvanas évek óta töretlen népszerűségnek örvendő filmek sikerében más alkotók is oroszlánrészt vállaltak. Noha az 1969-es Őfelsége titkosszolgálatábant már rendezőként jegyzi, Peter Hunt vágóként járult hozzá a sorozat és az akcióműfaj diadalmenetéhez: a hitchcocki kémthrillerekhez képest gyengén megírt, az összeesküvés szálainak kibogozása helyett a látványos összecsapásokra koncentráló történetekben a drámai mélységet feszes tempóval pótolta, így a nézőt már nem foglalkoztatták a cselekményvezetés logikai hibái.

A Merénylet alapszituációja a hatvanas-hetvenes évek paranoiathrillereit idézi: Charles Bronson testőrfigurája rájön, hogy a First Lady körül bekövetkező szerencsétlenségek nem véletlen balesetek, s egyedül kell megvédenie a nőt, ugyanis az ellene irányuló összeesküvés szálai a politika legfelső és legbelső köréig vezetnek. Azonban a rendezői székben ezúttal nem A Parallax-tervet is készítő Alan J. Pakula ült, így nem egy lassan építkező, a nyomozás előrehaladtával egyre sötétebbé és nyomasztóbbá váló filmet kapunk, hanem rendkívül pörgős és akciódús, tipikusan nyolcvanas évekbeli műfajkeveréket, melyben a paranoiathrilleres Kennedy-utalások és az akciófilmes robbanásokkal tarkított üldözések könnyed hangvétellel és humorral párosulnak. Hunt nem tagadja meg Bond-filmes kötődését: a kései Roger Moore-darabok parodisztikus stílusát idézi meg az állandóan csak a sminkje miatt aggódó First Lady figurájával, a harsány zenehasználattal és az egyre extrémebb akciójelenetekkel, melyekben földön, vízen, levegőben, a legkülönfélébb járműveken menekülnek hőseink és még a motorosokat is rakétavetővel próbálják meg kilőni.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12239