KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kivégzési parancs

Sepsi László

Kill Command – brit, 2016. Rendezte és írta: Steven Gomez. Kép: Simon Dennis. Zene: Stephen Hilton. Szereplők: Vanessa Kirby (Mills), Thure Lindhardt (Bukes), David Ajala (Drifter), Tom McKay (Cutbill), Mike Noble (Goodwin). Gyártó: Vertigo Films. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 99 perc.

 

Sophia, a Hanson Robotics bűbájos androidja tervezőjének kérdésére válaszolva jelentette be az austini SxSW fesztiválon: igen, el szeretné pusztítani az emberiséget. A riposztot követő ártatlan mosoly csak nyugtalanítóbbá tette a talán csak megrendezett jelenetet, és a beszélgetést rögzítő videó napokon belül bejárta a világsajtót. Ha az elképesztő iramban fejlődő robotika önmagában is disztópiába illő szituációkat eredményez, a jelenséget meglovagló rémfilmeknek igencsak magasra kell tenniük a lécet, ha fel akarják venni vele a versenyt – de nem csak ezen múlt, hogy sokkhatás szempontjából a Kivégzési parancsot már egy technikai demonstrációt rögzítő kisvideó is lekörözi.

A trükkmesterből lett forgatókönyvíró-rendező Steve Gomez a könnyebbik utat választotta a téma feldolgozásához: a Ragadozó és Dog Soldiers kommandós horrorjainak nyomdokain haladva egyszerűen lecserélte a terepen ragadt katonákra fenekedő monstrumokat önállósodott hadigépekre. A C-3PO sebességével totyogó cselekményt csak néhány hosszabbra hagyott beállítás választja el attól, hogy a Kivégzési parancs ritmustalan akció sci-fiből átforduljon természet és technológia viszonyán meditáló ambient horrorba, de a formanyelvi tudatosság bármiféle jeleinek hiányában egyedül az marad szembetűnő, hogy milyen csekély a különbség az egysorosokkal kommunikáló sablonveteránok és a rájuk vadászó robotok között. Gomez filmje annak ellenére sem lép túl „az ember jó – a gép rossz” ősi tanulságán, hogy hősei többségükben egy kávéfőző érzelmi gazdagságával bírnak: ezt ugyan a csapat nőnemű kiborg-tagja volna hivatott tovább árnyalni, ám a technoszkepticizmus végül maga alá gyűri a figurát. Mintha az Ex machina és a Sophia-incidens után a Kivégzési parancs is egyetlen gondolatot illusztrálna: bármit is építenek a derék tudósok, végül úgyis Pandóra lesz belőle.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/06 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12767