KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy botrány részletei

Csillag Márton

Notes on a Scandal – amerikai, 2006. Rendezte: Richard Eyre. Írta: Zoë Heller regényéből Patrick Marber. Kép: Chris Menges. Zene: Phillip Glass. Szereplők: Cate Blanchett (Sheba), Judi Dench (Barbara), Tom Georgeson (Ted), Michael Maloney (Sandy). Gyártó: DNA Film / Scott Rudin Productions. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 102 perc.

 

A londoni német–zsidó emigráns családban felnőtt, jelenleg az Egyesült Államokban élő, tekintélyes New York-i lapokban publikáló Zoë Heller 2003-as sikerkönyve legalább akkora stílusbravúr, mint amekkora szerencse, hogy annak filmfeldolgozását egy elismert brit színházi rendezőre bízták. Igaz, Sir Richard Eyre 2001-ben már rendezett egy életrajzi filmdrámát a regényíró és filozófus Iris Murdoch különös szerelmi életéről (Iris – Egy csodálatos női elme), az Egy botrány részletei adaptációja mégis nagy, de végül sikerrel levezényelt feladat elé állította őt.

Heller könyve egy harmadik személy, az idős történelemtanár Barbara Covett (Judi Dench) naplóbejegyzései segítségével dokumentálja a gyönyörű és boldogtalan rajztanár Sheba Hart (Cate Blanchett) és a tizenöt éves diákfiú Steven Connelly (Andrew Simpson) viharos szexuális kapcsolatát. Eyre és a forgatókönyvíró Patrick Marber (Közelebb) azonban nemcsak narrátorként, de szereplőként is beemeli a történetbe Barbara karakterét, aki magányában testi-lelki barátnőre vágyik, és nem fukarkodik az eszközökben, hogy az időközben vele bizalmas viszonyba került Shebát elválassza családjától. A két nő barátsága tehát idővel – köszönhetően Sheba férje és családja iránti hűtlenségének, valamint Barbara akaratosságának – viharos és veszedelmes kapcsolattá alakul, melyet Eyre nem kamaraküzdelemként tálal, hanem feszesre vágott, mozgalmas szocio-drámaként: két korosztály, két társadalmi osztály, két értékrend és – nem utolsósorban – két csodálatos színésznő összecsapásaként.

Eyre furcsa thrillert rendezett, melyben egy látszólag ártalmatlan idős tanárnő mentális sorozatgyilkosként mozgatja a szálakat, miközben a szerencsésebb környezetből érkező, mégis megnyomorított fiatal szépség élete kártyavárként omlik össze az intrikák és társadalmi elvárások súlya alatt.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8927