KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/augusztus
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Imhol a fa és a tűz Cannes

• Szilágyi Ákos: Félistenek alkonya A szovjet háborús film régen és ma
• Rubanova Irina: „Nem orvosok vagyunk, hanem maga a fájdalom” Moszkvai tudósítónk beszélgetése Alekszej Germannal
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Citromok, fáraók Oberhausen

• Schubert Gusztáv: Új idők mozija Beszélgetés Tóth Jánossal
• Kornis Mihály: „Mindenből Egy, Egyből minden” Fragmentumok Erdély Miklósról
• N. N.: Életműtöredék
LÁTTUK MÉG
• Faragó Zsuzsa: Szerzetesek géppisztollyal
• Nóvé Béla: Tűzvonalban
• Hegyi Gyula: Nászút féláron
• Farkas Ágnes: Az ártatlanság bizonyítása
• Upor László: Támadás a Krull bolygó ellen
• Schreiber László: A láthatatlan ember
TELEVÍZÓ
• Szemadám György: Fehér zászlóval Macskássy Kati filmjeiről – két tételben
• Ardai Zoltán: Tartós maszkok Miskolc
KÖNYV
• Báron György: A mozdulatlan felszín
KRÓNIKA
• Gaál István: A Dajkánk...

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A beszélő köntös

Harmat György

 

Ez a film 1941-ben készült, Mikszáth Kálmán népszerű regényéből, s lexikális érdekessége, hogy az első magyar produkció, amely színes részletet tartalmaz. Lexikális érdekesség, mert a nevezetes betét ma már – technikai okokból – nem látható. A kópia teljes egészében fekete-fehér.

Pedig a Beszélő köntösnek más sajátossága aligha van: nem sejteti, hogy rendezője hat évvel később olyan jelentőségű művel jelentkezik majd, mint a Valahol Európában. Radványi Géza kezenyomát legfeljebb néhány szép kocsizás és a harci jelenetek ügyes beállítása dicséri. Kalandok akadnak szép számmal, ám kevéssé lendületesek. Azt a fajta színészi játékot pedig, amit a rangos színészegyüttes – élén a legénynek kissé idős és ez alkalommal szőke Jávor Pállal – nyújt, ma már nehezen viseljük: a népszínműves modor miatt nemigen tudunk belefeledkezni a történetbe. Az egyetlen kivétel: Csortos Gyula finom iróniájú epizódalakítása a budai török basa szerepében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/07 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6386