KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/szeptember
POSTA
• Martin Ferenc: A másik oldalról

• Alexa Károly: Tékozló fiúk A nagy generáció
• Szekeres László: Beszéljünk őszintén Vita a filmgyártásról
• Márton László: A kamera jeges gyöngédsége Bolwieser
• Györffy Miklós: Rainer Werner Fassbinder
• Kovács István: Az Ő nemzedékük A „lengyel filmiskola”
• Kovács István: Sírvers Krzysztof Kamil Baczynskinak
• Schubert Gusztáv: A játék merészsége Amatőrfilm-fesztivál
• Baló Júlia: Művészfilmek otthonaiban
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Újra Donaldék
• Nóvé Béla: A hivatalos változat
• Hegyi Gyula: Vabank II.
• Faragó Zsuzsa: A csapat
• Baló Júlia: Maradok hűtlen híve
• Vida János: A Saolin templom szent köntöse
• Farkas Ágnes: Mesebolt
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Népművelés vagy önismeret? Veszprém után
• Kovács András Bálint: Konszolidált fiatalság A Fiatal Művészek Stúdiójáról
VIDEÓ
• Csörögi István: Videoclip vagy amit akartok

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pofoncsata

Kovács Gellért

Fist Fight – amerikai, 2017. Rendezte: Richie Keen. Írta: Evan Sussler. Kép: Eric Alan Edwards. Zene: Dominic Lewis. Szereplők: Charlie Day (Andy), Ice Cube (Strickland), Tracy Morgan (Crawford), Jillian Bell (Holly), Christina Hendricks (Ms. Monet). Gyártó: New Line Cinema / Village Roadshow Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 100 perc.

 

„Érted haragszunk, nem ellened” – egyre több „R”, vagyis a legmagasabb korhatár besorolású vígjáték üzeni ezt az amerikai munkahelyeknek. Az olyan, úgynevezett szókimondó, vagyis poénjaikkal a trágár beszédre, a droghasználatra és az altesti helyzetekre koncentráló produkciók hősei, mint akiket a Hivatali karácsonyban, vagy a Pofoncsatában láthatunk, már korántsem azért vetkőznek ki magukból, hogy kiszállhassanak a mókuskerékből. Sokkal inkább az állásukat féltik, illetve a vad bulizás közepette sem feledik, hogy másnap(osan) is be szeretnének menni dolgozni. Itt és most a pipogya és a kemény tanár esik egymásnak, pontosabban utóbbi kergeti az előbbit, hogy bunyózzanak egy – elhasznált, de talán még mindig divatos kifejezéssel élve – epikusat az iskolaudvaron. A pedagógusok megőrültek, a diákok szintúgy, közli velünk a film kellemetlenül sokszor, a nagyjából élvezetes (Jillian Bell) vagy totálisan kínos (Tracy Morgan) mellékszereplői magánszámok közepette is.

Ám mindennek megvan az oka: a gimnázium felszereltsége leharcolt, a bedilizett pedagógusok nincsenek megfizetve. Akik a befejezés szerint akkor a legmenőbbek, ha teli torokból képesek leüvölteni a rakoncátlan diákok fejét. A tanár kisiskolás leánycsemetéje pedig akkor, ha a helyi tehetségkutatón csúnya szövegezésű rapszámot karaokézva küldi el a fenébe undok osztálytársait. Richie Keen filmje semmiféle korrektséggel nem vádolható – de sajnos azzal sem, hogy igazán mulatságos tudna lenni. Egyszerűen csak fárasztóan kretén.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/03 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13136