KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/október
• Bikácsy Gergely: A kések és a formák Zuhanás Hitchcockkal
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Koltai Ágnes: A bűn története Krimi magyar módra
• Schubert Gusztáv: Madárkák és kalitkák Beszélgetés Böszörményi Gézával
• Sipos Júlia: Városszéli filmesek A Kőbányai Amatőrfilm Stúdióban
• Létay Vera: Az összergasztott tányér A Hold kegyeltjei
• Ciment Michel: A tárgyak eltörnek és elkopnak Beszélgetés Otar Joszelianival
• Lukácsy Sándor: Zártkörű pokol Swann szerelme
• N. N.: Proust – filmen
FESZTIVÁL
• Fáber András: Egyének és társadalmak Karlovy Vary
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Lutra
• Reményi József Tamás: A nyugodt Nap éve
• Hirsch Tibor: Lenni vagy nem lenni
• Báron György: Break 2.
• Vida János: A befejezetlen játszma
• Schreiber László: Szerelem és galambok
• Kabai József: Sólyomasszony
• Vida János: Foglalkozása: mesterlövész
• Máté J. György: Minőségi csere
• Kabai József: A tangóharmonikás ember
• Kovács Ágnes: Féktelenül
• Faragó Zsuzsa: Törvényes esküvő
TELEVÍZÓ
• Buda Béla: A sorselemző sorsa Potréfilm Szondi Lipótról
KÖNYV
• Báron György: Aki filmművészetet álmodott
KRÓNIKA
• N. N.: Mindennap filmklub
• Erdély György: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• Peternák Miklós: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kémjátszma

Vidovszky György

 

Robert Redford és Brad Pitt – Budapesten is forgatott – kém-akciófilmje a lehető legbonyolultabbra dúsított egyszerű történet. Nathan Muir CIA ügynök utolsó napja mozgalmasan telik a hivatalban: egykori kém-tanítványa, Tom Bishop fogságba esett Kínában. Muirnak egy napja van rá, hogy kiszabadítsa. Közben alig mozdul el a virginiai főhadiszállásról: arra „kényszerül”, hogy mesedélutánt tartson éber és rossz szándékú kollégáinak a tanítványával töltött régi szép időkről. Hogy miért? Talán, hogy időt nyerjen, hogy összefűzze azt a néhány történetet (novellát), amit Tony Scott a filmbe akart sűríteni. Ám a felidézett epizódok jók, a változatos helyszínek pedig átélhetővé teszik a filmet, feledtetve a nézővel a dramaturgiai és képi panelekre épülő kerettörténet szájbarágós kiszámíthatóságát.

Muir utolsó akciójában is mindig egy lépéssel előbbre jár kollégáinál, akik – ki tudja miért – teljesen degeneráltnak nézik egyik legjobb munkatársukat. Ezek a jelenetek megfosztják az amerikai elhárítást misztikus erejétől, míg az epizódok elrettentő képet festenek róla. Bishop és Muir Európa és Ázsia országaiban olyan otthonosasan mozog, mintha szülőföldjükön járna, általuk az amerikai nagyhatalom mindenbe beleüti az orrát. Mintha volna egy ország, amelyik természetes feladatának érzi, hogy megoldja más államok problémáit. A több évtizedet és földrészt átívelő sztori mély történelmi összefüggéseket sejtet, noha inkább felületes és zagyva. Így válhat Budapest Kelet- és Nyugat-Németországgá, Bach Brandeburgi Versenye pedig Kelet-Berlint illusztráló zenévé. Muir végül a bajba került Bishopot kimenti Kínából – ezt tette mindig is: Bishopnak ugyanis egyetlen sikeres akciója sem volt…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2464