KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/október
• Bikácsy Gergely: A kések és a formák Zuhanás Hitchcockkal
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Koltai Ágnes: A bűn története Krimi magyar módra
• Schubert Gusztáv: Madárkák és kalitkák Beszélgetés Böszörményi Gézával
• Sipos Júlia: Városszéli filmesek A Kőbányai Amatőrfilm Stúdióban
• Létay Vera: Az összergasztott tányér A Hold kegyeltjei
• Ciment Michel: A tárgyak eltörnek és elkopnak Beszélgetés Otar Joszelianival
• Lukácsy Sándor: Zártkörű pokol Swann szerelme
• N. N.: Proust – filmen
FESZTIVÁL
• Fáber András: Egyének és társadalmak Karlovy Vary
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Lutra
• Reményi József Tamás: A nyugodt Nap éve
• Hirsch Tibor: Lenni vagy nem lenni
• Báron György: Break 2.
• Vida János: A befejezetlen játszma
• Schreiber László: Szerelem és galambok
• Kabai József: Sólyomasszony
• Vida János: Foglalkozása: mesterlövész
• Máté J. György: Minőségi csere
• Kabai József: A tangóharmonikás ember
• Kovács Ágnes: Féktelenül
• Faragó Zsuzsa: Törvényes esküvő
TELEVÍZÓ
• Buda Béla: A sorselemző sorsa Potréfilm Szondi Lipótról
KÖNYV
• Báron György: Aki filmművészetet álmodott
KRÓNIKA
• N. N.: Mindennap filmklub
• Erdély György: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• Peternák Miklós: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sivatagi lavina

Tamás Amaryllis

Az akció ékesszólás – mondotta volt párszáz esztendeje Shakespeare. Nem állít mást Vic Armstrong rendező sem, az amerikai erőszakfilm-széria újabb reprezentánsában. Minden idézőjel nélkül görgeti nézői elé a tébolyult, vérfagyasztó „valóságot”. Iróniának, fricskának nyoma sincs, kegyetlen-feszült képsorok komorítanak-tudósítanak ékesszólóan egy meggonoszodott világról, ahol az effajta, hatalmi visszaélést leleplező történetek napilapok kishírrovatában is „salátának” számítanak. A rend őrei és a bűnözők kalandosnak és rejtélyesnek hitt „titokzatos” világában, az eltorzult, zsákutcás „harcban” nincsenek szabályok, a japán autócsodák nagybani eltüntetésére specializálódott maffia „rejtélyes” lelepleződése különösebb meglepetést valószínűleg csak Ritának, a szexbombára vett seriflánynak okoz, s nem a közönségnek.

Ha eltekintünk a homoktengerben zajló őrülettől – a sivatag még mindig „gigászian” gyönyörű. George Segal a bajszos nyomozó szerepében maga a kárhozat, a végítélet, a világvége egy személyben. Hogy Joshua fája hogyan került bele a filmbe (ez az eredeti cím), azt komplikáltabb kérdésnek gyanítjuk. Netán az intelligensebb ellenfelek megtévesztésére? Vagy hogy az is bemenjen a moziba, aki különben nem? „Békebeli” Bruce Lee-filmeken edződött néző tudja: a taktika a félrevezetés játéka. Joshua fáját Sivatagi lavinára magyarították. Megfejtés: A Bibliában és a Kalifornia-térképeken.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=666