KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/október
• Bikácsy Gergely: A kések és a formák Zuhanás Hitchcockkal
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Koltai Ágnes: A bűn története Krimi magyar módra
• Schubert Gusztáv: Madárkák és kalitkák Beszélgetés Böszörményi Gézával
• Sipos Júlia: Városszéli filmesek A Kőbányai Amatőrfilm Stúdióban
• Létay Vera: Az összergasztott tányér A Hold kegyeltjei
• Ciment Michel: A tárgyak eltörnek és elkopnak Beszélgetés Otar Joszelianival
• Lukácsy Sándor: Zártkörű pokol Swann szerelme
• N. N.: Proust – filmen
FESZTIVÁL
• Fáber András: Egyének és társadalmak Karlovy Vary
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Lutra
• Reményi József Tamás: A nyugodt Nap éve
• Hirsch Tibor: Lenni vagy nem lenni
• Báron György: Break 2.
• Vida János: A befejezetlen játszma
• Schreiber László: Szerelem és galambok
• Kabai József: Sólyomasszony
• Vida János: Foglalkozása: mesterlövész
• Máté J. György: Minőségi csere
• Kabai József: A tangóharmonikás ember
• Kovács Ágnes: Féktelenül
• Faragó Zsuzsa: Törvényes esküvő
TELEVÍZÓ
• Buda Béla: A sorselemző sorsa Potréfilm Szondi Lipótról
KÖNYV
• Báron György: Aki filmművészetet álmodott
KRÓNIKA
• N. N.: Mindennap filmklub
• Erdély György: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• Peternák Miklós: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Idegenben

Schéry András

Milyen a nyugaton dolgozó vendégmunkás élete? Sivár – vágja rá tömegkommunikációs eszközeinknek hála a kérdés iránt a legcsekélyebb mértékben sem érdeklődő „átlagember” is. És „átlagember” e filmet végigülvén elégedetten állapíthatja meg, mily tájékozott is ő: mert lám, egy másfél órás film se mondott többet, mint amit már úgyis tudott.

Csak kérdés, eljut-e „átlagnéző” eddig a megérdemelt önvállveregetésig. Addig ugyanis súlyos próbatételek állnak előtte: többször is végig kell várnia, amíg az NSZK-ban dolgozó török vendégmunkás hetvenhétszer elvégzi gépével ugyanazt a mechanikus műveletet; amíg a néptelen metróállomásra nagy nehezen befut a szerelvény; amíg az „éjjeli menedékhelyen” vacsorához terítenek, komor némaságban megvacsoráznak, majd leszedik az utolsó evőeszközt is; míg a neonfényes utcák úgy elnéptelenednek, hogy vendégmunkás még egy utcalányt is hiába keres; és míg a sötét szobában végre álom jő a kemény ágyán magányosan fekvő Husszein szemére.

S ha „átlagnéző” szemére eleddig nem jött álom, bizony, még meglehet, kísértést érez, hogy kimenjen a moziból, megfosztva magát ezáltal ismeretei megerősítésének oly megnyugtató érzésétől.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/12 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7631