KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/november
• Szilágyi Ákos: Szovjet triptichon Ellenőrzés az utakon
• Zalán Vince: Máglyába rakott fejfák Búcsúzás
• Lengyel László: „Aggyakijamijár” Kovbojok
• Ardai Zoltán: Égszínkékben A rejtőzködő
• Schubert Gusztáv: A brácsaverseny elmaradt Első kétszáz évem
• Kornis Mihály: Szép Európa, hol vagy? Egy faun megkésett délutánja
• Debreczeni Júlia: A kaméleon-szindróma Zelig
• Lukácsy Sándor: Koreohistória A bál
• Báron György: Odüsszeusz nem tér haza Utazás Kithirára
FESZTIVÁL
• Fáber András: Zátony és örvény között Taormina

• Hegyi Gyula: Kettős kötöttségben Egyiptomi filmek
LÁTTUK MÉG
• Farkas Ágnes: Moszkvai csata I–II.
• Kovács Ágnes: Bocsáss meg, Madárijesztő!
• Székely Gabriella: Macskafogó
• Kabai József: A flotta kedvence
• Gáti Péter: Az első lovashadsereg
• Nóvé Béla: Alsino és a kondorkeselyű
• Nóvé Béla: Gyilkosság a nemzeti szenátusban
• Szemadám György: A vörös szív lovagja
• Justyák János: A holtak tanítják az élőket
• Harmat György: A birsalma illata
VIDEÓ
• Kovács András Bálint: Amatőr videósok találkozója Siófokon
KRÓNIKA
• N. N.: Török filmhét
• N. N.: Görög filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Nagyivók

Koltai Ágnes

 

Szép dolog a hagyománytisztelet, de nagy teher annak, aki tudomást sem akar erről venni. Kvirikadzénak mindössze erre a lapos gondolatra tellett filmjében.

Egy régi grúz hagyomány szerint az esküvőt, keresztelőt, temetést követő nagy lakomán a hivatásos szónok, a tamadán mondja a köszöntőket, tósztokat. E kiváltságos funkciót csak az nyerheti el, aki egy hatalmas ivókürt tartalmát egyszerre le tudja hörpinteni. A Nagyivók ezt a kétségtelenül bizarr népi hagyományt akarja megfricskázni a modern ember eszmei magaslatáról. Nevetségessé próbálja tenni azokat az embereket, akik megrekedtek ilyen ősi csacskaságoknál, pedig az olyan kisvárosokban is, mint Anara, eljutott már a modern világ meteorológiai rakéták képében.

De a rendezőnek nincs se humora, se fantáziája; az ugyanis nem különösebben szórakoztató, hogy az egyik küzdő sokéves alkoholkúra következményeként hallucinál, és medvét lát a házigazdákban, akiket heves golyózáporral ostromol, s az sem mulattatóbb, hogy a másik ijedtében három hónapra elalszik. Az ivókürt elnyeréséért folytatott (nemtelen) küzdelem rendkívül unalmas, így nem is terjeszti kellő mértékben a „kultúrember” fölényét. Ettől a filmtől ugyan nem robban fel a hagyományok erős vára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7914