KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/január
• Bikácsy Gergely: Dühöngő szívek Szeretet-áradat
• Popper Péter: Lelki kórságok avagy Cassavetes játszik velem
• Schubert Gusztáv: Kornett és Thompson-gitár Gengszterek klubja
• Bódy Gábor: Kozmikus szem – science non-fiction (fiction)
• Zalán Vince: Univerzális kép-hang szótár?
• Kozma György: A Gólem A szó és a kép egyik alapmítosza
• Koltai Ágnes: A rontás angyala A fogadó
• Bársony Éva: „Én azért reménykedem” Beszélgetés Eduard Zaharievvel
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Levelek a Szovjetunióból Mannheim
• Zsugán István: Mozisirató? Nyon
• Fáber András: Önismeret és gyertyafény Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas Ágnes: A nindzsa színre lép
• Lukácsy Sándor: Akli Miklós
• Nagy Zsolt: Leopárd kommandó
• Tamás Amaryllis: Forrongás
• Hegyi Gyula: Bankrablás Montrealban
• Faragó Zsuzsa: Érzékenység
• Schreiber László: Első feleségem
• Zalán Vince: Egy tanév Hakkariban
• Mátyás Péter: Utolsó lépés
• Kabai József: Legenda a szerelemről I–II.
KÖNYV
• Veress József: Új szovjet filmenciklopédia
KRÓNIKA
• N. N.: Holland filmhét
• N. N.: Kínai filmnapok

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Véres karácsony

Sepsi László

The Children – brit, 2009. Rendezte: Tom Shankland. Szereplők: Eva Birthistle, Stephen Campbell Moore, Rachel Shelley. Forgalmazó: Budapest Film. 84 perc.

Az ezredforduló után fellendült brit rémfilm-újhullám alkotói eddig is kivették a részüket a fiatalkorúak és a felnőtt társadalom közti feszültségek taglalásából, a Michael J. Bassetthez vagy Neil Marshallhoz képest kevésbé sztárolt, de emlékezetes zsánermunkákat prezentáló Tom Shankland (w Delta z) és Paul Andrew Williams (Cherry Tree Lane) ezúttal pedig végképp visszakanyarodott a gyerekhorror alműfajának hetvenes évekbeli gyökereihez. Míg az úgymond fősodor egyértelmű társadalmi üzenetként a késő-tinédzserek közül válogatja antagonistáit – lásd a példák sorát az Eden Lake-től a Hívatlanokra adott brit válaszként felfogható Cherry Tree Lane-ig –, a Véres karácsony a legkisebbekkel rémisztget, ezáltal olyan kulcsműveket felidézve, mint a spanyol Who can kill a child? vagy a szégyenteljes szériává terebélyesedett A kukorica gyermekei. Shankland filmjének gyanútlan áldozatai két karácsonyra összeült középosztálybeli család, a lappangó dühkórral fertőzött apróságok mellett megtámogatva egy problémás kamaszlánnyal: az elnyújtottsága ellenére hatásos expozíció a nyüzsgésében is fullasztó családi ünnep frusztráló atmoszféráját játssza ki, megspékelve ezt az apró balesetek sorából épülő folyamatos feszültséggel. Már korábbi filmjeik is bizonyították, hogy sem Shankland, sem pedig a forgatókönyvet jegyző Williams nem riad vissza a zsigeri borzalmak ábrázolásától, így mire néhány súlyosabb sérülés után kiéleződik a konfliktus, a karácsonyi kergetőzést válogatott csonkolások és halálnemek teszik ünnepélyesebbé. A zilált családi viszonyok közepette kontrollálhatatlanná vált porontyok zavaros tekintettel cincálják darabokra mindazt, ami a felnőtt értékrendből még megmaradt – az ötödik parancsolattól a karácsony szentségéig.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10662