KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/január
• Bikácsy Gergely: Dühöngő szívek Szeretet-áradat
• Popper Péter: Lelki kórságok avagy Cassavetes játszik velem
• Schubert Gusztáv: Kornett és Thompson-gitár Gengszterek klubja
• Bódy Gábor: Kozmikus szem – science non-fiction (fiction)
• Zalán Vince: Univerzális kép-hang szótár?
• Kozma György: A Gólem A szó és a kép egyik alapmítosza
• Koltai Ágnes: A rontás angyala A fogadó
• Bársony Éva: „Én azért reménykedem” Beszélgetés Eduard Zaharievvel
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Levelek a Szovjetunióból Mannheim
• Zsugán István: Mozisirató? Nyon
• Fáber András: Önismeret és gyertyafény Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas Ágnes: A nindzsa színre lép
• Lukácsy Sándor: Akli Miklós
• Nagy Zsolt: Leopárd kommandó
• Tamás Amaryllis: Forrongás
• Hegyi Gyula: Bankrablás Montrealban
• Faragó Zsuzsa: Érzékenység
• Schreiber László: Első feleségem
• Zalán Vince: Egy tanév Hakkariban
• Mátyás Péter: Utolsó lépés
• Kabai József: Legenda a szerelemről I–II.
KÖNYV
• Veress József: Új szovjet filmenciklopédia
KRÓNIKA
• N. N.: Holland filmhét
• N. N.: Kínai filmnapok

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Idiokrácia – Hülyék paradicsoma

Klág Dávid

Idiocracy – amerikai, 2006. Szereplők: Luke Wilson, Maya Rudolph. Rendező: Mike Judge. Forgalmazó: InterCom. 81 perc.

 

Milyen szerencse, hogy a DVD segítségével a dobozba zárt filmek is végül bemutatásra kerülhetnek. Mike Judge (Beavis & Butthead) filmjével a Twentieth Century Fox nem mostohán, hanem egyenesen gonoszul bánt: a tesztvetítések után a stúdió egy évig a fiókjában rejtegette, majd a bemutatót a legkisebb hírveréssel, hivatalos poszterek nélkül és az amerikai nagyvárosok elkerülésével ejtette csak meg, holott Judge előző filmje, az erős közepes Hivatali patkányok az Államokban olyan kultstátuszt ért el, ami garantálta volna a rajongók támogatását, így a kedvező bevételt is.

Valószínű, hogy a Fox csak a nagyobb üzleti érdekeit védte a kisebb feláldozásával: az Idiokrácia ugyanis egy bugyutának ható, de könyörtelen szatíra az ötszáz év alatt súlyosan elbrandesedő, elbutuló Egyesült Államokról, másodrendű, Woody Allen Hétalvójából már ismerős sztorival, de igazi márkák és franchise-ok felhasználásával.

Pedig a márkadominancia kifigurázása csak az egyik vaskosabb szelete a filmnek: Judge nem kíméli sem a szórakoztatóipart (2505 legjövedelmezőbb filmjét nemes egyszerűséggel Fenéknek hívják, és a szüzséje sem bonyolultabb), a politikát (az USA elnöke egy kétszeres pankrátorbajnok és pornósztár) vagy akár a jelenkori katonaságot sem, eszközeiben pedig képes úgy keverni a puhább gegeket a maró gúnnyal, hogy a kizárólag egyiket vagy másikat váró néző sem csalódik benne.

Extrák: kimaradt jelenetek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9153