KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az állam Fritz Bauer ellen

Forgács Nóra Kinga

Der Staat gegen Fritz Bauer – német, 2015. Rendezte: Lars Kraume. Írta: Olivier Guez és Lars Kraume. Kép: Jens Harant. Zene: Christoph Kaiser és Julian Maas. Szereplők: Burghart Klaußner (Bauer), Ronald Zehrfeld (Angermann), Rüdiger Klink (Mahler), Jörg Schüttauf (Gebhardt). Gyártó: Zero One Film / Terz Film. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 105 perc.

 

A helyszín a második világháború utáni Németország. Fritz Bauer hesseni főállamügyész feladata a rejtőzködő háborús bűnösök felkutatása. Bauer információt kap egy igazi fenevad, Adolf Eichmann tartózkodási helyéről. A cél, hogy Németországban helyezze vád alá. Pontosan tudjuk (Hannah Arendt, Az Eichmann Show), hogy Eichmann pere nem német bíróság előtt zajlott. Mitől ennyire feszült és izgalmas ez a film, ha ismerjük a sztori végét?

Az állam Fritz Bauer ellen ráérősen és stílusosan meséli el az Eichmann utáni vadászat, valamint két férfi, a főállamügyész és Karl Angermann, az ügyön dolgozó fiatal ügyész barátságának, szakmai-emberi szövetségének történetét. A sztori egy olyan korszakban játszódik, amikor homoszexuálisnak lenni nagyobb bűn volt, mint az államapparátusban megbújó nácinak, amikor titkosszolgálatok pozícióharcban álltak szörnyetegek felhajtása ügyében, és mi sem volt könnyebb, mint valakire rásütni, hogy hazaáruló. Bauer és Angermann szívbemarkoló empátiával, tűpontosan kidolgozott antihősök. A rejtve tovább élő ideológiai, hatalmi és gazdasági érdekszövevénnyel küzdenek, nem pedig egyes emberekkel. E küzdelem szükségszerűségének a felismerése Lars Kraume filmjének a tétje. Így járul hozzá ahhoz a folyamathoz, amit németül Vergangen heitsbewälti gungnak neveznek. Ez nem pusztán személyes szembenézés. Minden új demokráciának tisztában kell lennie a saját nem demokratikus előzményeivel, és hogy ezek hogyan élnek tovább személyekben vagy személyes beállítódásokban, eszmékben, jogalkotásban vagy joggyakorlásban. Az állam Fritz Bauer ellen nagyon ütős koktél az életrajzi film, a történelmi dráma, a kémmozi és főként a politikai thriller hozzávalóiból keverve. Lassan és könyörtelenül, mégis elegánsan húz be, hogy végül kijózanítson örökre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13000