KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Igaz történet férfiakról és nőkről

Mockler János

Ez nem lehet igaz. Ebben a történetben nincs egy árva gyilkosság, senkit sem beleznek ki. Sőt, szemmel látható erőfeszítéseket tesznek, szórakoztatásunk és alkalmanként megnevettetésünk érdekében is.

Robert van Ackeren, a kortárs német álfilm (ld. Vénuszcsapda, Testek csábítása) egyik megteremtője évtizedek óta divatos témához nyúl. A női egyenjogúság kérdéséhez. Az asszonyok lázadása. Mi van, ha másfél óráig a férfiak a szegények, az elnyomottak? Sajnos semmi. Robert van Ackeren egyszer használatos filmje olyan, amilyennek a Köjál előírta: steril. Steril, mint egy szórakoztató magazin, valahonnan az égből, valamelyik német nyelvű kereskedelmi csatornáról, két(ezer) mosóporreklám közül. Javára írandó, hogy ezt maga is bevallja, nem is akar másnak látszani. Felvonultatja nézőinek az egyik legnagyobb kedvencet e tájról: játszik maga Hugo-Egon Badler. Ismerik? Ő az örökké boldog emlékezetű Tutti frutti soha nem szűnő népszerűségű műsorvezetője. Ez van. Most jöhetne egy vicc Friderikuszról és a magyar álfilmről, de itt már semmi sem vicces. Besültek a poénok, mint filmünkben.

Lelki kondicionáló tanfolyam nőknek? Mi tagadás, elkelne egy ilyen szerencsétlen mozibajáróknak is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=662