KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Várlak nálad vacsorára

Kövesdi Rózsa

 

Kell-e a jó színész? De még mennyire! Mert hát mi lenne ebből az átlagosnál is átlagosabb vígjátéki történetből, ha alakjait nem olyan színészek formálnák meg, mint a kétszeres Oscar-díjas Glenda Jackson, akit a magyar közönség a végtelenségig folytatásos Erzsébet királynő című tévésorozatból ismerhet meg, no meg Walter Matthau, aki viszont A kaktusz virága című filmben nyújtott kiváló alakítást Ingrid Bergman partnereként. Az ő lelkes komédiázásuk aztán nem is marad hatástalan.

A Várlak Nálad vacsorára az a fajta film, amelyre joggal ragaszthatjuk – és nem is lebecsülő értelemben – a nálunk előszeretettel osztogatott „kellemesen szórakoztató” címkét. Receptszerű megbízhatósággal adagolt vígjátéki összetevőkből szerkesztett film, biztos hatású, szívderítő szerelmi bonyodalom a poligám férfi és a monogám nő párviadalának témaköréből. Kell hozzá két már nem egészen fiatal ember, egy váratlanul megözvegyült és most donjuani babérokra áhítozó sebész, egy sajtostorta-sütésből élő elvált asszony, aki jövedelmét alkalmi tévé-szereplésekkel egészíti ki, szükséges továbbá egy hős – legjobb – barátja, akinek okos tanácsait nem fogadják meg, végül valamilyen kórház, megfelelően szenilis vezető-főorvossal – és már együtt is van minden, ami a bonyodalmakhoz és konfliktusokhoz szükséges. Erről viszont csak módjával gondoskodik a négy forgatókönyv-író, no meg a rendező, Howard Zieff.

Igazán a színészek érdeme, hogy e sok bába között a gyerek nem veszett el.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6707