KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ha a férfi igazán szeret…

Sneé Péter

Mr. Csekkfüzet és Mrs. Intimbetét úszik a boldogságban. A férfi pilóta (jól fest rajta az egyenruha), felesége pedig tanárnő, hibátlanul gazdagok és gondtalanok tehát. Majd egy órán át, amikor Luis Mandoki rendező végre ráeszmél, hogy reklámfilmből két-három perc is elég. Legott konfliktus után néz, és aki keres, az talál: a hölgy iszik. Méghozzá magyar költőhöz méltó adagot, liternyi vodkát naponta. A lét elviselhetetlen könnyűségére skandináv lélekben vájkálás következik.

Hollywood és a Farö-sziget között azonban nincsen légijárat, és noha vigyorogni kell, mivel a könnyes feloldás kötelező, nem lehet átesni a gyötrelmeken fogpaszta-mosollyal. Mialatt szenvelgésből és önsajnálatból keverik gyomorforgató koktéljukat, melyet rituális gyónásokon szolgálnak fel a nyitott társadalom reklámemberei. Koltai Lajos operatőr egyetlen kockája ébreszt némi érdeklődést: csakugyan az Amnesty International matricája díszelegne az eszményi házaspár ajtaján San Franciscóban, vagyis hogyan kerül a csizma az asztalra?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/10 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=756